Már huszonegy éve él velünk, mégis, akadnak évek, mint éppen a mostani, amikor szinte minden növényen, minden kertben fellelhető már hetek óta egy fehér, pattanó és repülni is képes kicsi valami. A növények levél fonákján, a gyengébb, friss szárakon, hajtásokon pedig gyanús, fehér, vattaszerű bevonatok jelentek meg.
Kép: Tömegesen megjelenve már számolhatunk kisebb kártételével is
Általában nem szokott látványos kárt okozni, mégis, az idén olyan tömegesen jelentek meg, hogy az érzékenyebb, vékony hajtásokon és kis leveleken bizony már meglátszik a szívogatásuk hatása. A kert szinte minden növényén ott vannak, s ez az év valahogy nagyon kedvezett az amerikai lepkekabócáknak. Már hetek óta rakják petéiket, hetek óta látni kicsi, fiatal, a vattaszerű viaszcsomókba húzódó, annak védelme alatt a gyengébb, zöld, friss növényi részeket szívogató hófehér lárváikat, kifejlett, már szürkésebb, sárga szemű kifejlett, 5-8 milliméteres, lepkére hasonlító szárnyas egyedeiket.
A tapasztalat azt mutatta, hogy nem nagyon kell e rovar ellen védekezni, aki viszont megteszi, annak a viaszburok védelmi zónáját is át kell törnie. (Hasonlatosan a vértetűhöz, mely hasonló fehéres burkolatot képez védelme érdekében.) Ezt a legjobb tapadásfokozó szer, káliszappan segítségével megtenni, máskülönben a felszívódó, vagy kontakt rovarölő, vagy más biogazdálkodásban is használatos szer nem jut el az állatig. A kártevők a gyümölcsfák, a szőlők, a díszfák, a sorfák, a díszbokrok, valamint a cserjék hajtásait támadják meg, de szükség esetén szeretik a lágyszárú növényeket, virágokat, gyomnövényeket is, ezért ezekről gyorsan visszatelepülhet a kertünkbe.
Hogy miért van mindenütt ott e rovar? Azért, mert a szakirodalom szerint legalább 330-féle növényfajon képes megélni. Ez tette lehetővé, hogy 2004-ben történt budapesti észlelése után alig néhány év alatt az egész országban elterjedt, s a mostanihoz hasonló tömeges rajzását, előfordulását tapasztalhattuk meg. Aztán jöttek olyan évek, amikor alig találkoztunk velük, ilyen volt például a tavalyi is. Szakemberek szerint ennek egyik oka a klimatikus viszonyok alakulása mellett az lehetett, hogy a kabóca egyik parazitája, egy ollósdarázs faj is felszaporodott és a természet törvényei értelmében jelentős mértékben pusztította is a lepkekabócát. Az idén azonban valami miatt ez a hatás elmaradt.
Mint mondtuk, a kabócák eddig csak szívogatásukkal okozhattak kisebb károsodást, másodlagos károsítása a cukortartalmú, lecsöpögő és felhalmozódó ürülékükön megtelepedő korompenész kialakulása. (Hasonlatos a levéltetvek hasonló „tevékenysége”.)