Teendők a szőlőben

Már 13 vármegyében igazolták a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát, összesen 97 ezer hektárt érintően. Először, 2013-ban Zalában, majd a Balatonnál jelent meg, ahol mára nagyon erős a fertőzöttség szintje, 2019-ben átlépte a Dunát is a betegség, ma már az ország más részein is egyre terjed – az idén két új vármegyében igazolták – ez a tőkéket elpusztító kór. Szerencsére az ország északi részén levő Tokaji, Egri, Mátrai és a Bükki borvidékek szőlői mentesek a kórokozótól. A gond az, hogy a fi­­toplazma ellen egyelőre nincs megfelelő kezelési mód, már csak azért is, mert sajnos sok vadon élő gazdanövényben marad fenn, ahonnan a kabóca segítségével újra és újra fertőzni képes. Ezért csak a rovar elleni védekezés jöhet szóba mint megelőzési eszköz. Méghozzá nyár elejétől egészen az ősz közepéig, a rovar aktivitásának végéig kell rendszeresen rovarirtó szerrel permetezni, ami nagyjából két-három heti rendszerességet jelent. A ragacsos sárga csíkok is sok kabócát fognak és pusztítanak el. 

Ugyanakkor számos más fogás is segítheti a kórokozó kártételének mérséklését, fellépését. Ezek közé tartozik, hogy csak igazoltan mentes szőlő-szaporítóanyagot szabad telepítéskor, tőkepótláskor elültetni. Amennyiben már fellépett a fertőzés, akkor a pótlással várni kell legalább 3 évet. A fertőzött területekről ne vigyünk az ország más területére szaporításra szánt szőlővesszőt, gyökeres oltványt. A fertőzött területeken a szőlő metszése után semmisítsük meg a levágott növényi részeket. Amennyiben lehetséges, a vad gazdanövényeket is irtsuk. Hordozó növény az égertől az in­vazív és agresszíven terjedő bálványfán át – népi nevén ecetfán, bár az más, de rokon faj – a vad iszalag, az erdei és folyami szőlőfaj, de nem is gondolnánk, hogy a mogyoró- és fűzfélékben is megél – bár ezeket nem károsítja látványosan – a fi­­to­plazma. 

Tapasztalat, hogy nem minden szőlőfajtánál okoz végzetes kárt a betegség, egyes fajták kisebb kárt szenvednek a betegségtől, de teljesen ellenálló fajtákra még nem akadtak a kutatók. 

Mit kötelező tenni, ha gyanús tőkét találunk? Értesíteni kell a növényvédelmi hatóságot, mintát kell venni, azt elemzik, ha tény lesz a fertőzés, akkor a hatóság által megjelölt tőkéket ki kell vágni, meg kell minden részét semmisíteni 30 napon belül. A hatóság pufferzónát jelöl ki, onnan is mintát vesz. Amennyiben az adott ültetvényben a fertőzött tőkék száma meghaladja a 30 százalékot, akkor a teljes ültetvényt fel kell számolni. 

Hogy mennyire végzetes ez a kór? A fitoplazma őshonos Európában. A szőlőben az amerikai szőlőkabóca megjelenése óta tesz kárt. A déli államokban már évtizedek óta együtt élnek e fertőzéssel a szőlőgazdák, fegyelmezett növényvédelem mellett elviselhető terhet jelent ez számukra.