Ami várható volt
Nem alakult kedvezően az idei első félévnyi agrárexport, melynek hátterében egyrészt a termékmennyiség, illetve sokszor az árak csökkenése áll. Leginkább a gabonaféléknél érhető ez tetten. Az sem használt, hogy az első félévben az országban több állategészségügyi probléma is korlátozta a kivitelt, gondoljunk a száj- és körömfájás- vagy a madárinfluenza-járványra.
Kép: A járványok miatti zárlatok is csökkentették a kiviteli lehetőségeket
Ha a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét vizsgáljuk – mint ahogy azt tette az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), akkor kiderül, hogy annak pénzben mért értéke csökkent 2025 első hat hónapjában. Most 7 milliárd euró alatt marad, ami kevesebb, mint volt az egy évvel korábbi időszakban. A szűk 6,7 milliárd euróval szemben áll a behozatal, ami 4,9 milliárd volt idén az első félévben. Az exportbevétel szűkült, az import kicsit – úgy 100 millió euróval – nőtt. A nemzetgazdaság szempontjából fontos szaldó ezért romlott 373 millió euróval. Az agrárkivitel 5,2 százalékkal csökkent, de szerencsére az ország kivitele ennek ellenére 2,5 százalékkal bővült.
Az okokat vizsgálva kiderül, hogy a gabonaféléknél volt a legnagyobb csökkenés, ami elérte a 360 millió eurót, ami egyértelműen a csökkent tavalyi termésmennyiséggel, illetve az első félévre jellemző árakkal hozható összefüggésbe. Ugyanakkor az állati és növényi eredetű zsírok, olajok kiviteléből származó bevétel nőtt a legjobban, elérve az 50 millió eurót.
Sajnos az állattenyésztés rosszabbul teljesített, ami nem véletlen: a madárinfluenza, majd tavasztól nyár közepéig a száj- és körömfájás miatt bevezetett korlátozott, illetve néha teljesen tiltott export hatása ez. Nem véletlen, hogy az élőállat-kivitel 61 millió euróval csökkent.
Abban azonban volt valami jó is, hogy például a fenti miatt az élő sertés kivitele ötödével esett, mert az országban bent maradt sertések miatt az import is csökkent, mégpedig 40 százalékkal! Ha az élő nem is ment, a húsfélék exportértéke nem változott, viszont importértéke 12,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 első félévében. Nem véletlen, hogy az egyenleg 238,9 millió euró volt, ez pedig 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Azonban esett a tej, a burgonya, a friss és fagyasztott zöldségek, gyümölcsök kivitele is. Ugyanakkor az import fontos része a hazai ellátásnak: zöldség és gyümölcs terén nettó importőrök maradtunk.
A magyar agrárkivitelt továbbra is meghatározó gabonakereskedelemnek nem volt jó féléve: a gabonafélék exportértéke kétharmadára, a kivitt mennyisége pedig közel felére csökkent! Ezzel együtt még mindig ez a legnagyobb nettó bevételt hozó ágazat. A másodikat – kevesen gondolnák – a hobbiállat-eledelt is tartalmazó élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el.
Egyébként a hazai agrártermékek fő piaca továbbra is az EU: az export 82 százaléka és az import 92 százaléka megy ide és jön onnan.
