Idei számvetés
Amennyiben a hazai agrárgazdaság teljesítményét forintalapon nézzük, úgy 2025-re nem lehet panasz, legalábbis 6 százalékkal nagyobb eredményt értünk el az egy évvel korábbihoz képest. Viszont ha arra koncentrálunk, hogy miből mennyi termett, akkor sajnos a legtöbb ágazatnál elmaradás figyelhető meg. A végeredmény tehát vegyes: a kisebb mennyiségi kibocsátást kompenzálni tudta a megnőtt árszint. Így a legtöbb szegmensben nyereséget hozott ez az év.
Kép: Ebben az évben az aszály és a jégkár vitte el a növényi hozamok óriási részét, Fotó: Szakony Attila, Forrás: MW
Jó eséllyel valódi mentőövet jelentett az a sok támogatás, amely eljutott a gazdákhoz az idén. A különféle beruházásokra szánt pénzek mellett ugyanis ebben az évben az egységes kérelem alapján 546 milliárd forint érkezett az ágazatba, ami bő 160 milliárddal több, mint az előző évben. Ez az összeg nagyjából annyi lehet, mint amekkora kárt el kellett szenvedniük – főleg – a növénytermesztőknek, kertészeknek. A tavaszi fagyok, majd az aszály okozott óriási csökkenést a termés mennyiségében. Átlagos árakkal számolva egyesek szerint ez 500-600 milliárd forintot jelent, ennyi termés nem termett meg, ennyit nem tudtak eladni és bevételhez jutni a gazdálkodók.
De elég is legyen a nagy számokból, nézzük részletesebben – nem a teljességre törekedve –, hogy mit is éltünk meg 2025-ben! A helyzet az, hogy az aszály miatt kisebb növényi hozamok – a kukorica 6-8 millió tonna helyett csak 4 milliót hozott, kiesett a napraforgó, a repce, a szója 10-15 százaléka – ellenére sem lett belőle óriási a baj. Ez annak köszönhető, hogy az árak magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – igaz, mostanság a gabonafélék értéke csökkenni látszik.
A gyümölcstermésnél még inkább ez volt a helyzet: a katasztrofálisan kevés kajszi, őszi és alma ára szinte megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest.
A természeti károsítók mellett másért is kellett már ebben az évben aggódniuk a magyar gazdáknak, mégpedig az unió Közös Agrárpolitikájának jövője miatt. Pontosabban azért, mert az uniót vezető Európai Bizottság, illetve számos tagország át akarja alakítani a támogatási rendszert, illetve meg is akarja azt kurtítani 20 százalékkal. Nem véletlen, hogy lapzártánk után, december 1-jén az unió minden tagállamát képviselve sok ezer gazdálkodó vonult Brüsszel utcáira tüntetni, nem véletlen, hogy már eddig is, többször, több helyen demonstráltak a mezőgazdaságból élők. Az összefogás is egyre nagyobb, legutóbb például a visegrádi országok (V4-ek) agrárkamarái az osztrák társszervezettel írtak alá közös nyilatkozatot. Ebben leírták, hogy elfogadhatatlannak tartják az Európai Bizottság tervét, és teljes irányváltást követelnek. Elfogadhatatlan, hogy a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklusban több mint 20 százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat, valamint megszüntetnék az önálló uniós Közös Agrárpolitikát.
