Mivel fűt a magyar?
Nem is gondolnánk, hogy mire jó egy ingatlankereső és -közvetítő internetes adatbázis. Például arra, hogy egy kis áttekintést adjon arról, az egyes országrészek mennyiben különböznek a használt fűtési rendszereket illetően.
Kép: Főleg az új építésű házaknál építenek be hőszivattyúkat, napelemeket
Az OTP-hez tartozó zenga.hu ingatlankereső erre volt kíváncsi, és amikor áttekintette az adatbázist, kiderült sok érdekesség. Például az, hogy a frissen meghirdetett budapesti családi házak közel 10 százalékát már a legkorszerűbbnek mondott hőszivattyúval fűtik. Persze leginkább az új építésű ingatlanokra igaz ez, ahogy országszerte is az új házak, lakások energiaforrása a hőszivattyú. Hogy miért? Azért, mert ennek beruházási költsége elég magas, viszont hosszú távon az alacsony rezsije miatt megtérül és fenntartható.
Egyre többen használnak légkondicionáló berendezést. A legjobbak azonban nemcsak a nyári meleg ellen védenek, hanem télen fűthetjük is velük a lakást. Az új épületek, lakások egy részénél már olyan megoldást is alkalmaznak, mellyel a padlót, a plafont és a falakat lehet fűteni, sőt nyáron hűteni. Persze ez még elég ritkán fellelhető megoldás.
Az régebbi otthonoknál jellemző a gázkonvektor és a gázkazán használata. Sok helyen még régi, akár 30-40 éves berendezések is működnek, de egyre többen cserélték le ezeket kisebb fogyasztású, kondenzációs kazánokra. A vidéki családi házaknál továbbra is gyakori a vegyes tüzelésű kazán, amely fával és/vagy szénnel működik. Az utóbbi években az energiaár-emelkedés miatt megint nő az érdeklődés e megoldás iránt. Érdekes változás az is, hogy csaknem minden tizedik téglalakásban elektromos fűtés szolgáltatja a hőt. A nagyvárosok jellegzetessége a központi fűtés: ez a legkényelmesebb és viszonylag olcsó szolgáltatás Budapesten és a vármegyeszékhelyeken, néhány nagyvárosban. Főleg a lakótelepi panellakásokban elterjedt e módszer.
Országos szinten elmondható, hogy a gázkazán és a konvektoros megoldás az ingatlanok felében szolgáltatja a meleget (A fővárosban ez az arány csaknem 60 százalék.) Az elektromos fűtés a Dunántúlon 8, Budapesten és környékén 7, Kelet-Magyarországon pedig 6 százalékos részesedéssel bír. Ehhez sokan már napelemekből nyerik az áramot. A hőszivattyú részesedése a fővárosban és agglomerációjában közel 10 százalék, a Dunántúlon 5, Kelet-Magyarországon pedig csak 3 százalék.
Hihetetlen, de van olyan ház, lakás, melyben nincs fűtés. A Dunántúlon több mint 2, Kelet-Magyarországon 1,5, a fővárosban és környékén viszont csak bő 1 százalékot tesznek ki ezek.
