Időzített bomba a falban

A legtöbb ember számára a villamos energia jelenléte magától értetődő természeti adottság: felkapcsoljuk a kapcsolót, és világít a lámpa, bedugjuk a csatlakozót, és működik a hűtőgép. Sok vidéki és kertes ház tulajdonosa büszkén állítja, hogy a házukban négy évtizede nem kellett hozzányúlni a villanyhálózathoz, és az „mindmáig hibátlanul működik”. Az elektromos biztonságot felülvizsgáló szakemberek szerint azonban éppen ez a megállapítás az egyik legaggasztóbb intő jel. 

Ha egy négy évtizedes hálózathoz évtizedek óta nem nyúltak, az azt jelenti, hogy a rendszer soha nem esett át a kor követelményeinek megfelelő modernizáción. A hetvenes–nyolcvanas években méretezett vezetékek, az akkoriban használt alumíniumkábelek és az elöregedett szigetelések nem a mai terhelésre lettek tervezve. Egy átlagos modern konyha – az indukciós főzőlappal, elektromos sütővel, mikrohullámú sütővel, mosogatógéppel és kávéfőzővel – egymagában nagyságrendekkel több áramot vesz fel, mint amennyit négy évtizede az egész háztartás fogyasztott. 

Amikor ehhez hozzávesszük a nyári hőségben folyamatosan működő klímaberendezéseket, a nagy teljesítményű kerti gépeket, az elektromos kapukat vagy éppen a családi autó otthoni töltését, világossá válik: a régi hálózat egy láthatatlan, időzített bombaként működik a falakon belül. 

A mindennapokban a túlterhelt hálózat leggyakoribb tünete az, amikor a nagyobb teljesítményű háztartási gépek bekapcsolásakor „lecsap a biztosíték”. Sajnos sok ingatlantulajdonos – vagy nem kellően felelős, nem hozzáértő szerelő – válasza erre az, hogy egyszerűen nagyobb névleges áramú kismegszakítóra cseréli a meglévőt, mondván: „így majd nem csapja le”. 

Baranyi Zoltán szakértő szerint ez a gyakorlat kifejezetten életveszélyes. A biztosíték vagy kismegszakító feladata ugyanis nem az, hogy a berendezést védje, hanem az, hogy a falban futó vezetékeket óvja a túlmelegedéstől. Ha a vezetéket úgy terheljük túl nagyobb biztosítékkal, hogy annak keresztmetszete és állapota nem bírja el a megnövekedett áramerősséget, a szigetelés átforrósodik, megolvad, és a falakban észrevétlenül pusztító elektromos tűz keletkezhet. A szakember hangsúlyozza: a hálózatot nem önkényes alkatrészcserékkel, hanem szabványosítással, azaz a jelenleg érvényes műszaki előírásoknak megfelelő felújítással kell biztonságossá tenni. 

Gyakori tévhit a lakosság körében, hogy az elektromos hálózat biztonságáért és folyamatos karbantartásáért a szolgáltató vagy az állam felel. A jogszabályi keretek azonban teljesen egyértelműek: az áramszolgáltató felelőssége csupán a telekhatárig, illetve a fogyasztásmérő óráig terjed. A villanyórától befelé a hálózat teljes állapotáért, műszaki biztonságáért és az esetleges károkért a mindenkori üzemeltető, vagyis az ingatlan tulajdonosa felel. 

Mindez nemcsak elvi, hanem nagyon is gyakorlati és komoly anyagi felelősséggel jár. Egyre gyakoribbá válik a biztosítók gyakorlatában, hogy elektromos meghibásodásból vagy zárlatból eredő tűzkárok esetén megtagadják a kártérítés kifizetését, ha a tulajdonos nem tudja felmutatni a jogszabályban előírt, érvényes villamos biztonsági felülvizsgálati dokumentációt. Ha pedig egy szakszerűtlenül elvégzett házilagos szerelés miatt történik baleset vagy keletkezik kár a szomszédos ingatlanokban, a bíróság előtt az viseli a közvetlen jogi és anyagi következményeket, aki a munkát nem megfelelő képesítésű szerelővel végeztette el. 

Kevesen tudják, hogy a magánlakásokban és kertes házakban bizonyos műszaki feltételek mellett hatévente kötelező elvégeztetni a villamos biztonsági felülvizsgálatot. Emellett az érvényben lévő szabályozás szerint az ingatlan adásvételekor vagy bérbeadásakor minden esetben el kell végeztetni ezt a vizsgálatot. 

Igen fontos tisztázni a különbséget egy villanyszerelő és a minősített villamos biztonsági felülvizsgáló között. Míg egy villanyszerelő kiválóan alkalmas egy konnektor felszerelésére vagy egy lámpa bekötésére, a teljes hálózat biztonságát, érintésvédelmét és szabványosságát kizárólag speciális vizsgával és kalibrált mérőműszerekkel rendelkező felülvizsgáló igazolhatja. A vizsgálat során végzett pontos méréseknek reprodukálhatónak kell lenniük. Ez a gyakorlatban kizárja a helyszíni mérés nélküli, úgynevezett „pecsételős” igazolásokat. A felülvizsgáló szakember a hivatalos jegyzőkönyv kiállításával a következő kötelező vizsgálatig átvállalja a jogi felelősséget a tulajdonostól.