Halálos ítélet Hajdúhadházra?

A Legfelsőbb Bíróságon (LB) is pert nyert az Esélyt a Hátrányos Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) Hajdúhadház önkormányzatával és a két érintett helyi iskolával szemben. Az LB megállapította: jogellenesen különítik el a város alapfokú oktatási intézményeiben – a Bocskai István Két-tannyelvű Általános Iskolában és a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskolában – a roma és a magyar tanulókat. Az előbbiek többsége a városszéli, rossz állapotban lévő, úgynevezett kisegítő – sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó tagozatú – osztályokban tanul. Itt oktatják a magatartászavaros és tanulmányi gondokkal küszködő romákat is.

A tanárok – akik nevük elhallgatását kérték – sérelmezik, hogy ők is, akárcsak az iskola vezetése, mindent megtesznek a cigány tanulók fejlődéséért, akik közül többen túlkorosak, kezelhetetlenek, nem egyszer leköpik a nevelőket, trágár kifejezésekkel illetik őket. Nem lehet fegyelmezni, mert a tanárok félnek a szülők vagy épp a diákok haragjától, az elcsattanó pofonoktól, feljelentésektől. A pedagógusok úgy vélik: tiszteletben kell tartani a romák évszázados kultúráját, nyelvét, mentalitását, életszokásait mindaddig, amíg ezzel nem sértik a többségi társadalomban élőket. Azt sem tagadták: vannak rendes, becsületes cigány családok is, akik szépen élnek, dolgoznak, iparkodnak gyermekeiknek mindazt megadni, ami korábban elérhetetlen volt számukra. Ők vannak kevesebben.

Hajdúhadházon viszont lassan több lesz a roma tanuló, mint a magyar, mivel egyre többen íratják ki gyermekeiket a két érintett iskolából. A magyar szülők nem tagadják: féltik a gyerekeiket a romák erőszakoskodásától, a lopásoktól, a fertőző betegségektől. A roma családok pedig azt mondják: elegük van abból, hogy ők mindig csak „büdös, putris cigányok” maradnak. Sérelmezik, hogy a magyarok nem is akarják észrevenni igyekezetüket, s csak azoknak az életmódja alapján ítélnek, akik valóban emberhez méltatlan körülmények között tengetik életüket, s lopni járnak.

Állítólag vannak olyan roma családok, akik öt-hat gyermeküket állami gondozásba adják, majd egy közeli hozzátartozójuk kihozza a pulyákat az otthonból, és nevelőszülőként 80 ezer forintot is megkapnak gyerekenként, amihez egyéb szociális juttatást, támogatást is felvehetnek. Vagyis a gyerekek tartják el a családot.

Béres László, Hajdúhadház polgármestere szerint már nem létezik a szegregáció városukban. Az óvodák és az elemik első osztályában több a roma gyerek, mint a magyar. A művészeti oktatás is veszélybe került, mert a halmozottan hátrányos helyzetűektől nem lehet tandíjat szedni. A legújabb oktatási törvény szerint viszont az óvodai felvételkor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. Csakhogy a település óvodáiban kevés a hely, így éppen azokat a csemetéket kellene visszautasítani, akiknek a szülei akár minimálbérért is, de elmennének dolgozni.

A polgármester súlyos természeti katasztrófához hasonlította az LB döntését, ami szerinte egyben a település halálos ítéletével egyenlő. Kártérítést kérhetnek az iskolától azok, akik érintettek voltak a bíróság szerinti szegregációban. Ugyanakkor a kisiskolák, tantermek korszerűsítését is meg kell kezdeni. Önerő nélkül pedig a város elesik minden uniós és hazai pályázattól.