Csőd és csoda

A pillanatnyi helyzet sem rózsás: a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 357 településéből körülbelül 200 önhibáján kívül hátrányos helyzetű község. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés fideszes elnöke szerint: festette, s mint mondta, nem ördögnek szánta a falra. „A 2009-es költségvetés nyomán a közszolgák fizetése kevesebbet ér majd, az önkormányzati kiadások viszont jelentősen nőnek, mert drágul a víz, gáz, villany. Már az idén sem jutott elegendő pénz az intézmények működtetésére, ráadásul a közüzemi díjak fizetési határideje 60-ról 30 napra csökkent. Sok helyütt már nem az a kérdés, megépül-e a járda, hanem az, ha elfogy a falu pénze, juthat-e hitelhez, tud-e fejleszteni? A jelenlegi helyzetből csakis a gazdaság fellendítésével, új termelő beruházások megteremtésével lehet kilábalni.”

A csőd leselkedő ördöge mellett vannak még csodák!

Hídvégardót például Matusz Tamás polgármester szerint a szlovákok és a szlovákiai magyarok betelepülése mentheti meg. Náluk egyre több házat és építési telkeket vettek – miként megtörtént ez Abaújváron, Hidasnémetiben vagy Göncruszkán. Így megmenekülhet szép, rendezett községük az anyagi ellehetetlenüléstől.

Gagyvendégi se jutott még a tönk szélére, noha 67 milliós költségvetésükbe 11 milliós hitelt terveztek (egyelőre nem kellett felvenniük), hogy bevételeik fedezzék kiadásaikat. Bár egymilliós a folyószámla-hitelük és nőnek a kifizetetlen számlák – ami Kerekes János polgármester szerint az év végén 800 ezer forint is lehet –, ám nem adják fel! Az idén már nyertek pályázaton másfélmilliót, és beadták igényüket újabb másfélmillióra.

Sokan elűzik hát a csőd-ördögöt, ki-ki a maga módján.

Jó tudni, hogy az önkormányzati csődtörvény hatályba lépése óta eltelt évtized alatt hazánkban csupán 19 kis falu jutott hivatalosan is lehetetlen anyagi helyzetbe. Igaz, a következő évek megszorításai miatt ez szám megnövekedhet. A csődbe jutott falvak valamiképpen rendezhetik az adósságukat, s tartalék és vagyon nélkül vegetálnak tovább, folyamatos állami mentésre szorulva. Ilyen településből több is van Borsod megyében. Munkahely viszont egyre kevesebb...

Vagyis bízzunk a csodákban, melyekre egyes falvak polgármesteri még képesek – különösen a szlovák határhoz közeli községekben.