Szent-Györgyi Albert nem évül el

A The Times Higher Education – QS World University Ranking első száz helyezésében nincs hazai érdekeltségünk. E listán az amerikai és a brit intézmények váltogatják egymást az első 15 helyen, ezután tűnnek csak fel más nemzetek egyetemei. Az amerikai Yale és Harvard vetélkedése olyan magától értetődő, mint a tűz és a víz ellentéte. Sportpéldával könnyebb érzékeltetni: nem ritka, hogy az egykori hallgatók egészen nyugdíjas korukig elszánt szurkolói egyetemük kosárlabdacsapatának, és tisztes urak kiabálják rekedtre magukat a meccseken. Idén a nemes küzdelemből a Harvard került ki győztesen, majd a Yale mögé sorakozott az Egyesült Királyságból harmadikként a Cambridge és negyedikként az Oxford. Ezen a listán első magyarként az ELTE tűnik fel, a 420. helyen, és a szegediek is befértek az első 600-ba.

Az Eötvös és a Szegedi Tudományegyetem másutt is őrzi jó hírnevét: a sanghaji Jiao Tong University által évente elkészített nemzetközi rangsor is a világ legjobb 500 egyeteme közé sorolta a két magyar intézményt. (A megannyi rangsor közül a sanghajit a legjobbak között tartják számon.) Náluk is a Harvard vezet, legjobb európaiként Cambridge a negyedik.
Ezen a ponton már joggal merül fel a kérdés: egyáltalán mi alapján lehet összevetni a világ különböző pontjain működő egyetemek hatékonyságát, mondjuk a bölcsészképzést az orvostudomány oktatásával? A sanghaji rangsor készítői az oktatási és oktatói minőséget, valamint az egyetemek kutatási teljesítményét veszik alapul. Az oktatási minőséget a Nobel- és Fields-díjas tudósokkal mérik, míg az oktatói minőséget a nemzetközileg is nagy presztízsű folyóiratokban megjelent publikálások és az idézettség jelenti. E szerint Szeged esetében jelentős értéket képvisel, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetem munkatársaként kapott Nobel-díjat 1937-ben.

A hazai felsőoktatási intézmények rangsora ugyancsak azt tükrözi, hogy a régi, patinás név manapság is vonzerőt jelent. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, azon belül a bölcsészkar továbbra is vezeti a mi abszolút népszerűségi rangsorainkat, bár már kevesebben jelentkeztek oda, mint az előző években – ezt tükrözik a múlt évi statisztikák. Ez annak ellenére így van, hogy egy egyszerű bölcsészdiplomával állást találni felér egy bűvészmutatvánnyal!

A mérnökök iránt – a mostani világgazdasági válság kirobbanása előtt készült felmérés szerint – nagy a piaci kereslet, mégpedig mindenekelőtt a multinacionális nagyvállalatok körében. Szóval akinek idehaza van némi affinitása a természettudományok iránt, irány a jó hírű budapesti műegyetem, a mérnökképzés hazai Harvardja! A többi aztán, higgyünk benne, már jön magától...