Templomszentelés Újpalotán

Tóth János Csabától, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferensétől megtudtuk: Újpalotán, ahol mintegy 40 ezer ember él, harmincöt éve fogalmazódott meg a templom építésének igénye. 2006-ban, miután az önkormányzat 99 évre telket adományozott a templom építéséhez, a főegyházmegye pedig vállalta az építés költségeit, megtörtént az alapkő letétele.

A templom főhajójában mintegy 300 ember számára van ülőhely. A hittanterem, a közösségi terem és az altemplom a földfelszín alatt csaknem 4 méteres mélységben van. Az új egyházi épület a tervek szerint nem csupán szakrális, hanem közösségépítő, szociális, karitatív szerepet is vállal majd – hangsúlyozta Tóth János Csaba.

Erdő Péter egy korábbi interjújában megemlítette: „Budapesten sok nagy és nehezen karbantartható templom van, és számos olyan kerület, lakónegyed, ahol az előző évtizedekben nem lehetett templomot építeni. Ezek közül a legrégebbi és legfájóbb seb éppen Újpalota volt. (...) Az új templom ugyanakkor lehetőség arra, hogy az emberek Krisztus körül egymással is találkozzanak.”

Salkaházi Sára (1899-1944) a Szociális Testvérek Társaságának volt a tagja. Mindvégig jellemző volt rá a szociális elkötelezettség, a nehézségek, a szenvedések tudatos vállalása. A magyarországi vészkorszak idején a szociális testvérek lehetőségeikhez képest mindent megtettek az üldözött zsidók védelmében, Bokréta utcai házuk menedékül szolgált számukra. A ház egyik alkalmazottja azonban feljelentést tett a nyilas hatóságoknál, ezért Salkaházi Sárát 1944. december 27-én hatodmagával elhurcolták, és társaival együtt, még aznap este agyonlőtték a Duna-parton.

XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá a Salkaházi Sára vértanúságát elismerő dokumentumot, a boldoggá avatás kihirdetésére – képünk itt készült – szentmise keretében 2006. szeptember 17-én került sor a budapesti Szent István-bazilika előtt. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak, Ternyák Csaba érseknek, a Papi Kongregáció titkárának, Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, a határon túli magyar püspököknek, és a főegyházmegye papjainak a részvételével. Az avatási ünnepségén méltatást mondott Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a közjogi méltóságok közül pedig megjelent Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök.