A gázszünetnek ára lehet?

Az oktatási tárcához tartozó Oktatási Hivatal mindenütt elrendelheti annak vizsgálatát, hogy jogszerű volt-e a megyei fenntartású középiskoláknak – a rendkívüli hidegre és a gázvitára hivatkozva – két-három napos tanítási szünetet elrendelniük. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a vizsgálatot bárki kezdeményezheti, aki érintett az ügyben: szülők, tanárok, diákok, vagy éppen a települések polgármesterei is. S ezt nem csak az országos központnál, hanem a regionális igazgatóságon is megtehetik.

A hivatal azt vizsgálná, hogy a tanítási szünet megfelelt-e a közoktatási törvény előírásainak, valóban indokolt volt-e a szünet, egyeztetett-e a fenntartóval az igazgató, az iskola gondoskodott-e a diákok felügyeletéről? Az elnök véleménye szerint ugyanis tanítási szünetet akkor lehet elrendelni, ha az oktatás valamilyen akadályba ütközik – például árvíz esetén –, a gázzal való takarékoskodás azonban nem számít ennek. Ha törvénytelenséget tapasztalnak, az iskola igazgatója ellen szabálysértési eljárást indíthatnak, s a büntetés mértéke akár 50 ezer forint is lehet.

Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, egyúttal a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint – aki maga kérte a hét, megyei fenntartású iskola vezetőit az egynapos tanítási szünetre – mindez indokolt volt. A szövetség főjegyzői kollégiuma a szünet kezdeményezése előtt megvizsgálta annak jogszerűségét és rendben találta. Az elnök azt nem tudja számszerűsíteni, mennyit sikerült megtakarítaniuk a tanítási szünettel, ám hamarosan elkészül erről is az összegzés.

Mindenesetre „szünetügyben” megoszlanak a vélemények, mivel néhányan akkor azt nyilatkozták: a hőmérséklet alacsonyabbra állítása nem mindig eredményez takarékosságot. A kihűlt kollégiumi helyiségek, tantermek visszafűtése ugyanis felemésztheti a megspórolt energiát – különösen azokban az iskolákban, melyek a távfűtéshez csatlakoznak.

Vagyis „gázvita” nemcsak országok között, de szűkebb körben is kialakult...