Atom? Hát, nem t’om...

Korábban, még nincs két hete, a gázkrízis közepén a szlovák illetékesek úgy döntöttek: ha nem indul be a gázszállítás, akkor az állam újraéleszti a Jaslovské Bohunice-i (apátszentmihályi) atomerőművet. Nos, beindult a gáz, még ha kezdetben más irányból is...

Egyszer régen olvastam egy hosszabb eszement cikket egy obszkűr – idevágó képzavarral: atomsötét – lapban, amely arról szólt, hogy az atomerőművek helyét hogyan is választják ki. A fő rendezőelv a szerző szerint egyenesen sátáni. Nézzük például a Kozloduj nevet. Jéghegysarok a jelentése – vessük csak össze ezt a pokol harmadik körével, ahol Dante szerint  „vaskos jég, piszkos víz és hó pörög le” a tivornyázókra, torkosokra és falánkokra. Aztán a román atomerőmű: neve Cernavoda, azaz Feketevíz – ennek hallatán rögvest megborzong az ember. Végül itt van – vagy inkább volt – ugyebár Csernobil, amely városnév annyit tesz: fekete üröm. Sötét keserűség, ha kissé áttételesre vesszük az értelmezést. Ez máris pokoli, s ha hozzátesszük (mint azt tette a londoni Daily Telegraph) a Jelenések könyvéből: „…és leesék az égről egy nagy csillag… a csillagnak neve pedig üröm…” – több magyarázatra nincs is szükség.

Hozzáfűznivalóra annál inkább.

Először is: ha az uniótól kap valaki egy zsák (jó nagy zsákokra tessék gondolni, amelyekbe euró-százmilliók is beleférnek) pénzt az erőmű leállításáért, utána vajon illik-e fenyegetőzni a csatlakozási szerződés megszegésével – ha egyszer abban vállalta, hogy bezárja az atombazárt.

Másodszor: ha nem akarjuk, hogy az összes földgáz és kőolaj elégetése miatt unokáinknak se étele-itala, se tiszta levegője, de még egy árva nejlonzacsója se legyen, valamint ha képtelenek vagyunk valami új erőforrást fellelni, nem marad más hátra, mint az atom energiáját használni. Ami valójában még mindig a legkevésbé szennyező, mindenféle melléktermékei dacára.

Úgy tűnik, az egyik legrosszabb állapotban lévő kelet-európai atomerőmű Ignalina (Litvánia) városa mellett helyezkedik el. Mégsem lehet annyira fekete az ördög: a város neve Ignas és Lina, egy valamikori szerelmespár nevének összefonódásából született. Ez, ugye, nem annyira sátáni – mondhatni, kedves.

Na és Paks? Neve némelyek szerint római eredetű: Pax latinul békét jelent...