Mesteri szakiskolák

„Legfontosabb célunk visszaállítani a szakképzés presztízsét. Ezt úgy lehet elérni, hogy ha valaki elsajátít egy korszerű szaktudást, akkor ez számára szinte száz százalék garanciát jelentsen arra, hogy el tud elhelyezkedni olyan jól fizető állásban, ami az ő megélhetését biztosítja. Fontos, hogy a végzett fiatal a lehető legrövidebb időt töltse bizonytalanságban, sőt ha lehet, évekkel előre legyen bebiztosítva a jövője, legalábbis annak első lépései” – fejti ki álláspontját Horváth Csaba, a főváros oktatásügyéért is felelős főpolgármester-helyettese. „Az iskolák többsége gyakorlati alapozó képzést ad, készségek, képességek szintjén készíti fel a diákokat. Az utolsó pár évben a befejező szakképzés során specializálódhatnak az úgynevezett TISZK központokban, amelyek a többi szakiskolához hasonlók, csak a legkorszerűbb szakmai tudással és technológiával vannak felvértezve. A szakképzés modulrendszerűvé való átalakítását Nyugat-Európában van, ahol sikeresebbnek, van, ahol kevésbé sikeresnek minősítették. Mi egy középutas Budapest-modellt alakítottunk ki, amely meghagyja az iskolák egy bizonyos fokú önállóságát, és az említett befejező szakaszban a lehető legmagasabb szintű gyakorlati képzést nyújtja.”

Tehát a fiatalok szakképzésben részesülnek, majd egy erősen gyakorlatközpontú mesterképzéssel fejezik be tanulmányaikat, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően. Az iskolák együttműködési megállapodásokat kötnek különböző munkaadói szervezetekkel, konkrét cégekkel, vállalkozásokkal. A munkaadó cégek biztosítják az iskolák számára a szükséges szakmai feltételeket. Olyan ez, mintha a tényleges munkavállalás előtt a munkaadók gyakornoki lehetőséget biztosítanának az elhivatott, dolgozni vágyó fiataloknak. Jó példa erre a Dohány utcai TISZK, ami magába foglal egy működő OTP bankfiókot is, ami egyben „éles” gyakorlóhely a szakképzésük gyakorlati részében tartó diákoknak.

„Európai uniós és saját, fővárosi forrásból egy tizenkét zászlóshajóból álló TISZK rendszert hoztunk létre; mintegy kilencven szakképző iskolával rendelkezünk. A TISZK-ekhez a speciálisan oda tartozó iskolák tagozódnak be. Felmenő rendszerben végzik az alapozó képzést, a masterképzést az adott TISZK nyújtja a konkrét szakmai igények alapján. Az alapozó szinten általánosabb ismereteket tanulnak a diákok, aztán, ahogy haladnak előre az évfolyamokban, egyre közelebb kerülnek ahhoz, amit majd szakmaként tanulnak. Ezzel a rendszerrel azt is nyerik a fiatalok, hogy nem kell eldönteniük tizennégy éves korban, hogy pontosan milyen szakmát szeretnének, ez az időszak elnyújtható nagyjából plusz négy évre. Elég tizenhét-tizennyolc évesen a szakmai specializálódást kialakítani, ami azért is előnyösebb, mert minél közelebb van a felnőttkorhoz, annál reálisabb a cél” – világít rá Horváth Csaba. „Talán elcsépelt kifejezés az élethosszig tartó tanulás folyamata, de létező igényt takar. A modulrendszerű képzés egyrészt arra is lehetőséget ad, hogy a már szakmával rendelkező új végzettséget szerezzen. Másrészt, az ebben a rendszerben végzett szakembereknek is lehetőségük van visszatérni az iskolapadba, hogy tudásukat a legkorszerűbb technológiák megismerésével folyamatosan frissíthessék. A szakoktatás mellett többek közt a tanulók kommunikációs képzésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Megtanulható, hogy hogyan kell egy állásinterjúra jelentkezni, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, a munkavállalónak hogyan kell hangsúlyoznia az erősségeit. Egy autószerelő szakembernek látszólag talán nem az a legfontosabb, hogy jól tudja magát menedzselni. De egy szakembernek, aki szeretne sikeres lenni és a saját szakmai fejlődését is biztosítani, ehhez nyilvánvalóan az előrelépés lehetőségét is garantálni kell. Ezt pedig csak úgy lehet, ha képes magát időről időre megújítani, és ezáltal szaktudását értékesíteni a piacon. Vagyis képes magát úgy beállítani, mint a munkaadó számára vonzó munkaerőt.” – összegezte a főpolgármester-helyettes.

Tamás László

Forrás: Itthon Magazin - A fővárosi kerületek ingyenes havilapja