Az ausztrálok fele hisz a feltámadásban

A 2500 személy megkérdezésével végzett felmérés meglepő eredményt hozott. A megkérdezettek többsége – a várakozással ellentétben – hisz abban, hogy Jézus létező személy volt, függetlenül attól, hogy ez a hit bármilyen vallási fontossággal része-e az életének.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint Jézus isteni hatalommal rendelkezett, 54 százalékuk pedig hiszi, hogy keresztre feszítése után feltámadt. Ráadásul azok körében, akik nem tekintik magukat „újjászületett” (born-again) vagy megtért kereszténynek, 45 százalék hisz a feltámadásban, 50 százalék azok aránya, akik szerint Jézus létező, isteni hatalommal felruházott személy volt, s csupán 10 százalék véli úgy, hogy Jézus nem is létezett.

Jézus életére vonatkozóan azonban már tapasztalható némi zavar a megkérdezettek körében. Az ausztrálok 31 százaléka gondolja úgy, hogy Jézus időszámításunk előtt élt. Ez annak fényében igen meglepő, hogy az angol kifejezés az időszámítás előtti időre: BC –  vagyis Before Christ, ami azt jelenti: Krisztus előtt.

A megkérdezettek 87 százaléka tudja, hogy a Húsvét Jézus feltámadásához köthető ünnep, de 30 százalékuk nem tudja, hogy a feltámadás pontosan mit takar. Végül 4 százalékuk keveri, hogy Húsvétkor Jézus születését vagy feltámadását ünneplik-e a hívők.

Hasonlóan Magyarországon is átalakult a vallásosság a rendszerváltás óta, melyet a TÁRKI kutatói az 1991-es, 1998-as és 2008-as kutatási eredményeiket összevetve állapítottak meg. Az elmúlt 17 évben csökkent azoknak az aránya, akik mindig is hívőnek tartották magukat, nőtt viszont azoké, akik sosem voltak hívők. Az 1991-es 53 százalékról 1998-ra 48, majd 2008-ra 39 százalékra csökkent a magyar lakosság körében azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint életük folyamán mindig is hívők voltak. Ezzel párhuzamosan viszont 20-ról 22, majd 24 százalékra emelkedett azoké, akik életük folyamán sosem tekintették magukat hívőnek. A hitüket elhagyók aránya stagnált az elmúlt csaknem két évtizedben, nőtt viszont az újonnan megtértek száma, arányuk 7-ről 12 százalékra emelkedett. Tehát míg 1991-ben a hivők nyolcada, addig 2008-ban már negyede vallotta magát megtérőnek.

Forrás: ELTE TTK hírlevél