Embereket nyel a Farkaslyuk

Az Ózd melletti Farkaslyukról van szó, ami két és fél kilométer hosszan, mély árokként kanyarog a ritkás erdővel borított hegyre. A helyiek tankcsapdának hívják az egri erdőgazdaság két éve markológéppel földbe vájt árkát, ami arra szolgált, hogy a fatolvajok ne tudják lehordani a zsákmányukat. Kísérőm, a nyugdíjas Binder János, aki közel 35 évet dolgozott föld alatt a farkaslyuki bányaüzemben, azt mondja: mikor a gépek a földdel szenet is kitúrtak, beindult a szegények újkori szénbányászata.

Hogy ez lopás, mert a föld mélyének kincse az államé, a jogosulatlan „bányászati tevékenység” pedig akár 10 milliós bírsággal is büntethető, senkit nem érdekelt. A föld azé, aki megműveli, a szén pedig ma azé, aki kitermeli! Elvégre a környékbeli bányákat már húsz éve bezárták, pedig hatalmas érték hever a föld alatt.

A szegénysoron élők fúrni kezdtek, létrával másztak le 8-10 méteres gödrökbe, és szó szerint életük kockáztatásával csákányozták, vedrezték, zsákolták a jó minőségű, magas fűtőértékű barnaszenet. Saját tüzelésre és eladásra is, hiszen kétezret is fizetnek egy zsákért. Hogy az agyagos föld bármikor rájuk omolhat, s onnét élve nem kerülnek ki, azzal nem törődtek. Mígnem egy füles után Miskolcról kijöttek a bányakapitányság emberei, és nem hittek a szemüknek. Mert a fakivágáshoz képest ez tényleg hajmeresztő!

– Jó ideig szünetelt is – mondja a községházán Gábor Dezső, a kohászvárostól nemrég elvált kistelepülés polgármestere. – De kemény telünk volt, ezért ismét „felszínre került” az illegális szénkitermelés ügye. A bányamérnökök megint jöttek, újra megdöbbentek, sűrűn készítették a feljegyzéseket, és annak rendje és módja szerint az ismeretlen tetteseket feljelentették. Mi most kábeltévén, szórólapokon hirdetjük, hogy ez milyen szankciókkal járhat. Az erdőgazdaság jelezte, hogy az életveszély megszüntetésére betemeti a gödröket. Ha valakit tetten érnek, súlyos bírságra számíthat. Az más kérdés, hogy a tettesek nem tudnák kifizetni a bírságot. Az önkormányzatunk pedig tehetetlen. Minden dombra nem állíthatunk őröket, nem tudunk mindenkinek közmunkát se adni, a falu lakóinak tíz százaléka segélyekből él.

A vihar fő oka az, hogy ezek az emberek valóban az életüket kockáztatják, bár haláleset eddig nem történt, a föld egyelőre nem omlott be. Ősszel majd kiderül, lesz-e foganatja a kilátásába helyezett büntetésnek, annak, hogy ha a bírságra nem lesz pénz, börtönbe is kerülhet az illető.

Izsó Miklós, a Miskolci Bányakapitányság vezetője ez ügyben nem rejti véka alá a véleményét: – Ha egy szerencsétlen flótás kitermel kábé 10 köbméter szenet képzettség és védőfelszerelés nélkül, nekünk kötelességünk a jogszabály szerint eljárnunk. Még akkor is, ha cselekménye nincs arányban azzal, hogy az elmúlt évtizedben több százezer köbméter szenet termeltek ki engedély nélkül, mégis büntetlenül. Felejtsük el azt a romantikus gondolatot, hogy a farkaslyuki elkövetők egykori bányászok leszármazottai. Épeszű bányász ugyanis nem vállal ilyen kockázatot ennyi pénzért. Az illegális szénkitermelés miatt a faluban szinte mindenki ingerült. Az is, aki gázzal fűt, és segélyre sem szorul. Binder János bácsi egész életében a föld alatt dolgozott, s szerinte egy bányász legnagyobb büntetése az volt, ha felszínre küldték. Ha elítélendő is, a nincstelenek akkor is felhozzák a szenet, ha már ott van – mondja. És nem egy ember gondolja úgy, hogy ha így szerez szenet valaki, az az ő baja! Hisz végül is napi tíz órát dolgozik érte keményen! Jobb híján...