Olcsóbb és még friss is!

Budapest után szerte az országban sorra nyílnak meg a szociális boltok. Ezekben az üzletekben kizárólag magyar gazdák által termelt, jó minőségű, friss élelmiszereket forgalmaznak, kedvező áron. Kikerülve a viszonteladókat, a polcpénzt követelő nagy áruházláncokat, a portékát közvetlenül kiskereskedőktől vehetjük meg, ráadásul mintegy harminc százalékkal olcsóbban.

A miskolci nyitáskor Budai Gyulától, a Magyar Gazdaszövetkezetek és Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz) igazgatójától, a bolthálózat ötletgazdájától és fő szervezőjétől megtudtuk: az érdeklődés akkora, hogy ma még csak a folyamat kezdetén járnak. A balmazújvárosi nyitás után például mintegy százhúsz üzlettulajdonos jelezte csatlakozási szándékát. A gazdakörök katalizátori szerepet szeretnének betölteni a termelő, a feldolgozó és a kereskedő között. Ma már akkora az igény az ország minden tájáról a kiskereskedők, települések és legfőképpen a vevők részéről, hogy akár több száz szociális boltot is nyithatnának. Budai Gyula mindenkivel tárgyal, mindenkit komolyan vesz, aki üzletébe szívesen befogadja a magyar gazdák termékeit. Terveik között szerepel, hogy tejautomatákat is felállítanak az üzletekben, melyekből friss tejet „csapolhatnak” a vevők.

Az igazgató elmondta, hogy a beszállítók főként a gazdakörök tagjai. A magyar gazdáknak ugyanis esélyük sincs a multiknál piacot szerezni, mert nincs pénzük az ottani árusítási lehetőséget megfizetni. Ettől függetlenül a szövetséghez nem kapcsolódó termelők is részesei lehetnek a hálózatnak, ha megfelelő minőségűek a termékeik. A gazdakör nemcsak közvetít a termelők és a kiskereskedők között, hanem felső határt is szab a kereskedői haszonnak, ami nem lehet több 14-20 százaléknál. Az ugyanis megengedhetetlen, hogy a szociális boltokban kilónként átlagosan 90 forintos almáról, 60-70 forintos burgonyáról, 28 forintos tojásról (ezek a legkelendőbb portékák, melyekből a tulajdonosok hetente többször is rendelnek) a nagy áruházak többszörös hasznot húznak a fogyasztók rovására. Náluk például az alma kilónkénti ára 200 forint fölött van, nem szólva arról a szomorú tényről, hogy tavaly ebből a gyümölcsből százezer tonna, meggyből pedig legalább húszezer tonna rohadt meg szedetlenül a fákon, mert a felvásárlási ár a szüret árát se fedezte volna.

Ami pedig a minőséget illeti, a szociális boltok nem tévesztendők össze a hajdani olcsó kisboltokkal, ahol a kispénzű emberek hozomra is vásárolhattak, és az árak azért is voltak szerények, mert gyakorta osztályon aluli termékeket kínáltak. A szociális boltokban friss és jó minőségű magyar élelmiszer kapható. S a kínálat idővel – a gazdasági válság miatt csőd szélére sodródott üzletek felkínálkozásával, amelyek utolsó szalmaszálként kapaszkodnak a hálózatba – más termékekkel is bővülhet, például háztartási és vegyi árukkal.