A válság csak egy rossz álom

A Szonda Ipsos Válságmonitor kutatássorozata rendszeresen méri a válsággal kapcsolatos lakossági és vállalati véleményeket. Ez alkalommal a lelki oldal is górcső alá került, hogy megismerhessük, mi zajlik a mélyben, hogyan lehet óvni-védeni a  nehéz helyzetekben még törékenyebb lelki egyensúlyt. A vizsgálatra átlag körüli, vagy valamivel átlag feletti jövedelmű, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező nőket és férfiakat hívtak meg.

A beszélgetésekből az derült ki, hogy a szorongató helyzetet leginkább a pszichológiából jól ismert hárítással próbálják az emberek kezelni: annak ellenére, hogy a válság nyilvánvaló módon mindannyiunk életére közvetlenül vagy közvetve, de hatással van. A csoporttagok azt állították, hogy őket személy szerint nem annyira érinti az aktuális pénzügyi-gazdasági helyzet, és még a gondolatvilágukból is igyekeznek kizárni a válság nyomasztó és szorongást keltő híreit. A kutatás résztvevői saját bevallásuk szerint kevéssé készítenek terveket, s ha csökkentik is fogyasztásukat, azt más ideológiák mögé rejtik. A közvetlen környezetben tapasztalható életszínvonal-romlást is elhárítják, s bíznak benne, hogy velük nem történhet semmi rossz.

Működnek tehát az elhárító mechanizmusok, az emberek  védik kellemes belső világukat, s kívülről remélik a megoldást: valaki mondja meg mi történik, mit jelent ez az egész, mit kell ilyenkor tenni, és ha lehet, valaki más tegyen azért, hogy kilábaljunk a nehéz helyzetből.

 A médiától elvárják a tájékoztatást - amellyel egyébként elégedetlenek, mert úgy érzik, Magyarországot váratlanul és felkészületlenül érte a válság. A magyarok még mindig nem értik, mit jelent pontosan a válság és nem tudják, mit kellene tenni - ugyanakkor a média híreit hibáztatják a fel-felbukkanó rossz hangulatért is.

A válság tüneteként a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedését, az elbocsátásokat, az ingatlanpiaci áresést, illetve az áremelkedéseket említették.

Gondolati szintű válságelhárító stratégia a pozitív vonások, lehetőségek keresése: valahol vannak olyanok, akik előnyként élik meg a válságot; a recessziót fellendülés fogja követni; illetve a válság által olyan lépések, változások következnek be, amikre már jó ideje szükség lenne, mint például a környezettudatos magatartás, a környezet védelme.

Ugyanakkor ütköztek a vélemények a takarékosság, a visszafogottabb költekezés kapcsán: Egyesek azt gondolják, hogy a takarékosság vezethet ki a válságból, míg mások azon a véleményen vannak, hogy éppen válság idején kell költeni, mivel ez tartja lendületben a gazdaságot, ráadásul most sok mindenhez akciós áron lehet hozzájutni. Lehetséges költség-karcsúsított területként a ruházati termékek, a tisztítószerek, a szórakozás, az utazás és az éttermi étkezések merül fel.
A válság időtartamát a legtöbben 1-3 évre jósolják.