Borban úsznak az egri pincék

Az elmúlt két évben rekordtermésnek örvendhetett a borvidék, ezért megteltek a pincék – magyarázza Tarsoly József egri hegybíró. A hegyközség nem szeretné, ha a gazdák nyakán maradna a szőlő, ezért úgy döntöttek, hogy a következő három szezonban, azaz a 2011-es szüretig a termés korlátozására szólítják a védett eredetű borok, így az egri bikavér és a debrői hárslevelű alapanyagának termelőit. Korábban hektáronként 136 mázsa szőlőt termelhettek, ezt most 130 mázsára csökkentik.

Akár örvendetes is lehetne, hogy kevesebb, de jobb minőségű bikavért kortyolnak majd a borisszák. Csakhogy a hegybíró szerint sajnos nem tudnak védőárat garantálni. Így megeshet, hogy a csekélyebb termésen is a tavalyi 30-40 forint kilónkénti áron adnak majd túl a gazdák, ez pedig veszteségbe sodorhatja őket. A hegyközség azon fáradozik, hogy felmérje s egyensúlyba hozza a védett eredetű itókák alapanyagát előállító termelők és a felvásárlók szándékait. Akinek a szőlője ugyanis nem kel el, mondjuk bikavér superiornak, az ne fáradozzon fölöslegesen, hanem adja el asztali borként. Tarsoly József szerint az volna az ideális, ha már tavasszal leszerződnének a szőlészek, s nem a szüret idején próbálnának túladni a termésen.

Az egri nevet nem érdemes olcsón elkótyavetyélni – véli Gál Lajos, neves borász. Mennyiségben a déli országokkal úgysem versenghetünk, ezért a minőséggel szerezhetünk magunknak rangot. Más kérdés, hogy idehaza már a neves pincészetek olcsóbb palackjait vadásszák az igényes vevők is. Gál Lajos borászatának tavaly a nyugat-európai export segített a túlélésben. Nemrég Moszkvában, a nagykövetségünkön mutatkoztak be az egri borászok, hátha az oroszokat sikerül visszaszoktatni a magyar borra.

Dobó városában nagy űrt hagyott maga után az egykori borgazdaság, s azóta is érzik egy nagy és megbízható felvásárló hiányát. Az Egervin utódja tavaly sem vett egyetlen fürtöt sem, s idén várhatóan szintén nem vásárol szőlőt. Az Integrált Borgazdaság néven működő társaság a korábbi években felvásárolt mennyiségért sem hajlandó fizetni, így több száz családot hozott nehéz helyzetbe. Jó néhány termelő – már akik tudják hol tárolni a hegy levét – kényszerből beleegyezett, hogy a tartozást borban egyenlítse ki a cég, így legalább pénzük 60-70 százalékához hozzájutnak. Csakhogy számos termelő panaszolta, hogy a kapott itóka silány lőrének bizonyult, ráadásul így tovább telítődtek az egri és a környékbeli pincék. Arról nem is beszélve, figyelmeztetett a hegybíró, hogy az egész hercehurca lejáratja az egri borvidéket.