Csodáljuk Erdélyt vonatablakból!

A rendszerváltás előtt majdhogynem lehetetlen volt használható erdélyi autóstérképhez jutni. Tíz-tizenöt éve azonban jobbnál jobb útikönyvek, térképek jelennek meg a boltokban, de azok készítői is kizárólag a közutakon közlekedő turistákra gondoltak. Aki vasúton megy Erdélybe, alig kap segítséget. Pedig a vonatablakból is sok csodának lehet részese az utas. De ha nem mondja meg neki senki, hogy a sínek melletti várromok, templomtornyok, vagy a távolabbi sziklák, hegyormok miről nevezetesek, sokkal szegényebben tér haza.

Ezen segít egy nyíregyházi kultúrturisztika-szervező, Pápai Ferenc. A szabolcsi tanárember, aki több mint félezer erdélyi utat tudhat már a háta mögött, jó pár éve nagy sikerű térképek készítője is. Az ő és társa, Kiss Melitta nevéhez fűződik többek között Kolozsvár híres sírkertjének, a házsongárdi temetőnek a fényképes térképe, amivel két éve az esztendő második legszebb térképe címet nyerték el, vagy a Székelyföld híres fürdőit, fürdőhelyeit bemutató kiadványuk. Szintén az ő nevéhez kapcsolódik az első vonatos csíksomlyói búcsú is, ami annyi gáncsoskodás, értetlenség után ma már a vasút egyik legszerencsésebb vállalakozása.

A Székelyföldet már jó ideje közvetlen vonatjárat kapcsolja össze Budapesttel, de egészen a legutóbbi időkig a szerelvények este indultak Pestről, így az utas nem sokat láthatott a sötétségbe borult Erdélyből. Pár hónapja viszont délelőtt indul a vonat, s a téli hónapokat leszámítva szinte a teljes utat nappali világosságban teszi meg, amikor semmi se állja útját a tekintetnek. Pápaiék rájuk gondoltak, amikor kigondolták az összehajtogatható, kis helyen elférő térképüket. A zsebben is elférő útmutató felsorolja a sínek melletti nevezetességeket, bemutatja a fontosabb helyeket, eseményeket. A kézirat napokon belül nyomdába kerül. Már csak azt kell elintézniük, hogy eljusson majd az utasokhoz. Úgy tűnik, ez lesz a legnehezebb, mert a vasút rejtélyes okokból egyelőre nem nagyon lelkesedik a térképekért.