Mivel fűthetünk gáz helyett?

Hétszázötvenmillió forintba kerülne Szentes közintézményeinek jelentős részét gázfűtésről termálvízre átállítani, de hasonló terveket fontolgat a Szegedi Tudományegyetem is, amely 2,2 milliárd forintból nemrég épült üvegfalú könyvtárát, klinikáját és kollégiumait is geotermikus energiával tartaná melegen. Ugyanakkor keveset hallani arról, hogy a fenntartók pontosan milyen forrásból tudják megvalósítani terveiket.

A Dél-Alföldön nem egy jó példa van hasonló beruházásra, mivel a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében átlagosan ötvenszázalékos támogatást lehetett nyerni ilyen célra, a szerencsések pedig – mint például Kistelek – még önerőre is kaptak támogatást. Az ország egyik leghátrányosabb kistérségének központja mindösszesen húsz százalék önerő megfizetésével jutott olyan fűtési rendszerhez, amelynek teljes bekerülési költsége tíz év alatt térül meg.

Makón a megye fenntartásában működő Diósszilágyi Sámuel Kórház a félig gáz-, félig termálfűtésű üzemről tért át a teljes termálvízüzemre. – A kórház energiafelhasználásának racionalizálására nyújtottunk be pályázatot 2007-ben – mondta el dr. Baráth Lajos, a kórház igazgatója. – Sikerült olyan műszaki megoldást találni, amivel a termálvíz agresszív vízkövesedését kikerültük: a rendszerben lágy vizet keringetünk, a termálvíz hője egy hőcserélő rendszeren keresztül melegíti fel a fűtővizet. Hasonló elven állítjuk elő a használati meleg vizet is. A terv harmadik eleme a világítás korszerűsítése volt, amelyet szintén energiakímélőre váltottunk. Így évi tizenhét-tizennyolc millió forint megtakarítást lehet elérni, amelyet az idei fűtési szezon már igazolt. Az így megspórolt összeget a betegellátás színvonalának javítására fordítjuk.

Mórahalmon már évek óta használják fűtésre is a termálvizet. Nógrádi Zoltán polgármester elmondta: a 2004-ben felújított fürdőhöz új kutat is fúrtak, amelynek a vize melegebb volt, mint a korábbi, ezért annak a hőjét le kellett vezetni egy hőcserélő rendszeren, vagy pedig hideg vizet kellett keverni hozzá. Ez viszont vízkőkiválást okozott, ezért először a fürdőépület, azután a közeli szálloda, végül a polgármesteri hivatal fűtését is termálvízre állították át, hogy a hatvanhét fokos víz hőjét így vezessék el. A rendszer korszerűsítésével egyre kevesebb gázt használtak: ezen, illetve a kisteleki projekt sikerén felbuzdulva pályáztak ők is a KEOP keretében arra, hogy két új kút fúrásával a többi közintézményt is geotermikus energiával fűtsék fel. Ehhez egy visszasajtoló kutat is kell fúrni, mivel a fürdő vizét nem szabad a rétegekbe visszajuttatni, ellenben a fűtésre használt termálvizet kiengedni nem lehet. A terv 2010-re valósulhat meg. Nógrádi azt is elmondta, hogy a kötelező visszasajtoláshoz meglehetősen sok elektromos energiára van szükség, de még ezen költségek mellett is hat-hét év alatt megtérül a beruházás. Szavaiból az is kiderült, hogy a fűtéshez használt vízből amennyit lehet, utóbb a fürdőben is szeretnének alkalmazni, hiszen ezt a szennyezett vizet már nem kell visszasajtolni sem.

A geotermikus energia használatának nem csak a téli rezsi leapadása az előnye: haszonként könyvelhető el a károsanyag-kibocsátás csökkenése is. Ugyanakkor a későn ébredők a válság miatt nehezebben jutnak hozzá a szükséges forrásokhoz.