Majdnem minden ötödik ember éhezik

Minden eddiginél többen éheznek szerte a világon - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteken közzétett éves jelentése szerint idén 1 milliárd 20 millióan, azaz minden hatodik ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz.

Hírek, információkSzabad Föld Online2009. 06. 20. szombat2009. 06. 20.
Majdnem minden ötödik ember éhezik

Az éhezők száma több mint százmillióval, azaz 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 915 milliónál. A rosszul táplált emberek - akik naponta 1800 kalóriánál kevesebb energiatartalmú élelmiszert fogyasztanak - szinte kizárólag fejlődő országokban élnek - foglelte össze az MTI jelentése.


Legnagyobb számban, 642 millióan Ázsiában és a csendes-óceáni régióban, legnagyobb arányban pedig Afrikának a Szaharától délre eső térségében, ahol a lakosság 32 százaléka, azaz 265 millió ember éhezik. Latin-Amerikában és a karibi térségben 65 millió, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 42 millió, a fejlett országokban pedig összesen 15 millió ember számít rosszul tápláltnak.


A FAO álláspontja szerint a történelmi csúcsérték a folyamatosan magas élelmiszerárakkal ötvözött gazdasági világválság következménye. Idén jó gabonatermés várható világszerte, az élelmiszerárak enyhe csökkentek a tavalyi év közepén mért rekordszintről, ám a gazdasági világválság miatt csökkentek a jövedelmek, munkahelyek szűntek meg, s ennek következtében a szegények még kevésbé tudnak élelmiszerhez jutni.


"A néma éhezési válság, amely az emberiség egyhatodát érinti, komoly kockázatot jelent a világ békéjére és biztonságára nézve" - jelentette ki Jacques Diouf, a FAO főigazgatója, aki több segélyt és mezőgazdasági befektetést kért a szegény országok javára.

Az olyan alapvető cikkek, mint a rizs esetében a gyorsan emelkedő árak zavargásokhoz vezettek a fejlődő világban 2008-ban, amelynek végén az élelmiszer-átlagárak reálértéken még mindig 24 százalékkal voltak magasabbak, mint 2006-ben. Komoly problémát jelent, hogy az élelmiszerárak lassabban csökkennek a fejlődő országokban, mint a gazdag államokban.


A FAO jelentése szerint a városi lakosságot keményebben sújtja a válság, ahogy visszaesnek a külföldi befektetések és esik a kereslet az exportáruk iránt. Várhatóan milliók térnek vissza vidékre, ami viszont nyomást gyakorolhat a falusi közösségekre és erőforrásokra. A válság az élelmezés minőségére is káros hatást gyakorol, mivel a családok igyekeznek olcsóbb élelmiszert, például gabonaféléket beszerezni, amely kalóriában ugyan gazdag, de a hús- és tejtermékekhez képest fehérjében szegény.


Jacques Diouf szorgalmazta, hogy a kormányok azonnal hozzanak létre szociális támogatási programot a szükséget szenvedők élelmiszer-ellátásának javítása végett. Hosszú távú strukturális változásokat sürgetett egyebek között annak érdekében, hogy a szegény országokban növelni tudják a termelést.
 

Ezek is érdekelhetnek