Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Negyven millióra tehető azoknak a menekülteknek a száma, akik kényszerűségből hagyták el szülőhazájukat.
A Nemzetközi Menekültnapot 2000-ben hozta létre az ENSZ Közgyűlése, azóta ezt minden évben június 20-án ünneplik világszerte. Ezen a napon azon több tízmillió ember lelkiereje és bátorsága előtt tisztelgünk, akik életük és szeretteik megmentéséért kénytelenek elhagyni hazájukat, hogy máshol keressenek biztonságot.
Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának adatai szerint a menekültek száma 2007-ben megközelítette a 40 milliót. Ha valamennyien egy helyre költöztek volna, abból a világ ötödik legnépesebb állama jönne létre. A menekült státuszért folyamodók száma az elmúlt két évben tovább nőtt. Míg 2007-ben a háborús Irakból, addig 2008-ban a Szomáliából és Afganisztánból menekültek tömegesen az emberek.
A menekültek nem csupán a jobb élet reményében választanak új hazát, sokszor a szülőföld elhagyása az egyedüli lehetőség az életben maradásra. Többségük a fejlődő országokból érkezik, a menedéket adó államok viszont nem minden esetben tartoznak a fejlettek közé. Iránban 1,3 millió, Pakisztánban 1,2 millió bevándorló él, többségük Irakból és Afganisztánból menekült. Tanzánia 690 ezer embert fogadott be, elsősorban Burundiból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Ruandából. A vietnámi és észak-koreai menekültek fő célországa Kína, ott 300 ezer menekült él. A húsz éves háború után nyomorgó, humanitárius szempontból is az egyik legrosszabb helyzetben lévő Szudán 330 ezer eritreai, ugandai és etióp menekültnek ad otthont.
Nyugat-Európa országai közül Németországban van a legtöbb – 980 ezer – menekült, többségük Törökországból, a volt Jugoszláviából, Irakból és Iránból érkezett. Az Egyesült Államok – szigorodó bevándorlási politikája ellenére – ma is népszerű célpontja a menedéket keresőknek: csaknem félmillió bevándorló választotta új hazájának.
Magyarországon a menekültek száma alacsonynak mondható: 2008-ban 3120 kérelmező érkezett, közülük 290-en kaptak menekült státuszt. A védelemben részesülők alacsony arányát Magyarország tranzit-ország jelege magyarázza. A hazánkba érkezett menedékkérők legnagyobb része rövid időn belül elhagyja az országot, és más – főként nyugat-európai – államokban keres menedéket.
Az itt maradók sincsenek könnyű helyzetben. Csak kevesen részesülnek célirányos képzésben, amely segítené őket az itteni boldogulásban. S bár a menekült státusszal rendelkezőknek – a magyar állampolgárokhoz hasonlóan – joguk van a munkavállaláshoz, az anyaország nyelvének ismerete nélkül szinte lehetetlen elhelyezkedni. Többségük a teljes létbizonytalanságban, legális munka nélkül tengődik. Reménytelenül...
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu