Valóban lehet olimpia Budapesten?

A találkozó legfőbb célja a tervezési, rendezési és utóhasznosítási témákban a kínai illetékesekkel folytatott tárgyalás volt. A delegáció találkozott a 2008-as olimpiai játékok szervezőbizottságának vezetőivel, a stadionok üzemeltetőivel és Peking főpolgármesterével, aki az olimpia utóhatásairól és az ennek köszönhetően a kínai fővárosban történt fejlesztésekről és további tervekről adott tájékoztatást.

Mint kiderült, csak a szponzorációból, a jegyértékesítésekből és a televíziós jogokból ma már közel 1 milliárd eurónyi azonnali bevételre tehet szert a házigazda, ezért egyre több város köti össze rekonstrukciós programját, valamint tömegközlekedésének és infrastruktúrájának átfogó modernizációját az olimpia megpályázásával és megrendezésével.

Ahogy Demszky Gábor elmondta, Budapest már véglegesen eldöntötte: megpályázza a 2020-as olimpia szervezésének jogát, s így az előkészítő folyamatok már zajlanak. Mint mondta, az olimpia a leghatékonyabb ország építő és gazdaságélénkítő projekt. A Főváros vezetésének célja, hogy előkészítse a terepet a következő kormánynak és a következő közgyűlésnek, hogy 2011-ben megalapozott döntést tudjanak hozni a pályázatról és legyen idejük megvitatni, hogy az ország teherbíró képessége és az olimpia hosszú távú haszna arányban vannak-e egymással.

Beleznay Éva főépítész szerint az olimpia csak, mint húzóprojekt szerepelhet a városfejlesztési tervekben, semmiképpen sem csak emiatt történnének a fejlesztések. Legfontosabb célként a ma még alulhasznosított területek megújítását tűzték ki, valamint hogy az olimpia kiszolgálására kialakított közlekedési rendszer és sportlétesítmények „utóhasznosítása” a város lakói számára ma még hiányzó szolgáltatásokat eredményezzen.