Oroszország védi magát a Nyugattól

A 19. század óta két nagyobb szellemi irányzat próbálja meghódítani az orosz gondolkodást. Immár több mint két évszázada vetekszenek egymással a nyugati kulturális hatásoknak teret engedő angolszász, illetve a saját fejlődési út fontosságát hirdető szlavofil elképzelések. A globalizáció térnyeréséből fakadóan a vita ma igen időszerű. Ezért készített az orosz Bashkirova & Partners átfogó közvélemény-kutatást, melynek eredményei szerint az oroszok inkább a maguk útját járnák.

A kutatás során egyetlen kérdésre keresték a választ: „Egyetért-e Ön azzal, hogy életmódunkat védeni kell a külföldi hatásoktól?” Az 1000 orosz felnőtt megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a válasz többnyire igen. Ugyanis a válaszadók 78,2 százaléka értett egyet a kérdésben megfogalmazott állítással: 42,1 százalékuk teljes mértékben, 36,1 százalékuk pedig inkább elfogadja az állítást.

A megkérdezetteknek kevesebb, mint az ötöde utasította el az állítást. Igaz, ezek körében is csak 3 százalék azoknak az aránya, akik teljes mértékben elvetik az elképzelést, míg 14,3 százaléka inkább nem ért egyet.

A  lényeg a kérdés
– A Bashkirova & Partners nem járt el elég szakszerűen – állapítja meg a Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese. – A közvélemény-kutatásban ugyanis a kérdés megfogalmazásának módja nagyon kényes kérdés, s ha egy ilyen „nyitunk vagy elzárkózunk” attitűdre kíváncsi a kutató, akkor azt nem egyetlen, sugalmazó kérdéssel kell kutatni. Ha például azt kérdezték volna, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy életmódunkat közelíteni kell a legfejlettebb országokéhoz”, akkor valószínűleg arra is hasonló arányban kaptak volna egyetértő válaszokat – teszi hozzá a szakértő.

– Az így feltett kérdésre adott válasszal könnyen egy táborba kerül az, aki például arra gondol, hogy a klasszikus orosz irodalomnak méltó helyet kell biztosítani az oktatásban és a színházak, mozik kínálatában, azokkal, akik szerint például be kellene tiltani az amerikai filmek nemzetközi forgalmazását – egészíti ki az előbbi megállapítást Rudas Tamás, az ELTE Statisztika Tanszékének vezetője. Szerinte ha a kutatók a rákérdeznek arra is, hogy milyen konkrét „védekezéssel” értenének egyet a válaszolók, kiderültek volna az ellentmondások. Ebben az esetben ugyanis feltehetőleg azt tapasztalták volna, hogy nem feltétlen Nyugat-ellenesek a honfitársak.

Forrás: ELTE-TáTK