Májustól nyitott a kertészek hitele

Magyarországon érdemes fejleszteni a kertészetet, van piaca a termékeknek, az EU-ban e területen nincsen kvóta vagy felső limit – szögezte le Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. A programot azonban csak a termelők összefogásával, a tészek előtérbe helyezésével lehet megvalósítani.

Ma Hollandiában, Belgiumban az áruk 90 százaléka, Franciaországban 60, Spanyolországban pedig 50 százaléka a több évtizede létrejött tészeken keresztül kerül forgalomba. Nálunk 2002-től több mint 60 tész jött létre, melyek létrehozták azt a logisztikai (hűtő, csomagoló, válogató stb.) hálózatot, amely alapot nyújt az ágazat technikai és technológiai fejlesztéséhez. Nincs ugyanis elég jó minőségű zöldség és gyümölcs. E probléma kiküszöbölését segíti 2013-ig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program.

A 100-150 milliárdos fejlesztés fő elemei a gyümölcstermesztés ültetvényszerkezetének korszerűsítése, a fólia-, üvegház- és termálenergia-fejlesztés a zöldségtermesztésben, a hűtőházi kapacitás növelése, valamint a feldolgozóipari technológiák bővítése. Így 600-800 ezer tonnás termelés- és piacbővítést tudnánk elérni.
Jelenleg az ágazat 350 milliárd forintos árbevételének (200 milliárd a zöldségé, 150 milliárd a gyümölcsé) 20 százalékát adják a tészek, 2013-ra ez megduplázódhat. Jelentős a tészek szerepe az ágazat kifehérítésében is.
A gazdasági válság a tészeket rossz időpontban érte, sokuk nem vagy csak nagyon nehezen képes egyszerre finanszírozni a forgóeszközhitelét és törleszteni a fejlesztésekre felvett kölcsönt, új hitelhez alig jutnak, vevőik sokszor 90 napig sem fizetik ki az árut – mondta az agrártárca osztályvezetője, Bittsánszky Márton. Ezt észlelve a kormányzat 2008 végén a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül meghirdetett egy 5 milliárd forint nagyságrendű forgóeszközhitelt, mely segíthet a tészek konszolidációjában.