Kutyák vs. macskák

Agy
Agyméret tekintetében a kutyák verik a macskákat, hiszen míg egy átlagos kutyaagy 64 grammot nyom, egy macskáé mindössze 25-öt. Ha azonban az agy méretét a testtömeggel hasonlítjuk össze, a cicák bizony agyasabbnak bizonyulnak. Mindez persze nem sokat számít, hiszen az intelligencia nem az agy nagyságától függ. Van azonban egy anatómiai jellemző, ami sokkal alkalmasabb az információ feldolgozási kapacitásának mérésére: az agykéregben lévő neuronok száma. Nos e tekintetben a macskák a befutók: 300 millió neuronjukkal, szemben a kutyák szerény 160 milliójával.

Kutyák–Macskák: 0-1

Érzékelés
A kutyákat legendásan jó szimattal vértezte fel a természet: szaglásuk 100 milliószor jobb, mint a miénk. Kevesen tudják, de a macskák éppen ilyen jó szimatszervvel vannak megáldva. A maguk 200 millió szagreceptorával szaglásuk egy átlagos kutya teljesítményének felel meg. Igaz ugyan, hogy egy vadászkutya orrában akár 300 millió receptor is lehet, a tenyésztés során azonban sok blöki veszített szaglási képességéből.

Bár éléslátásban sem a kutyák sem a cicák nem veszik fel a versenyt az emberrel, a mozgásérzékelésük sokkal jobb a miénknél, mivel szemük több pillanatképet készít másodpercenként. A színlátásuk nem a legjobb, de kárpótlást jelent, hogy szemük a sötétben sem hagyja cserben őket. A macskák e tekintetben is győzedelmeskednek: hatszor jobban látnak gyenge fényviszonyok között, mint a kutyák.

Kutyák–Macskák: 0-2

Közös múlt
A kutyával kötött első barátság idejét nehéz megbecsülni. A genetikai vizsgálatok − melyek a kutyák DNS-ét legközelebbi rokonával, a szürke farkaséval vetik össze − azt sejtetik, hogy körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt történhetett a háziasításuk. Más vizsgálatok ennél jóval későbbre, 16 ezer évvel ezelőttre becsülik ezt az időpontot, s e feltevések szerint ekkor még a vacsoraasztalon volt az ebek helye.

Hasonlóan zavaros a macskákkal való közös múlt datálása. Az ókori egyiptomi hieroglifák tanúsága szerint már Kr. e. 3000-től népszerűek voltak az otthonokban. A vadmacskákkal való genetikai összehasonlítás arra utal, hogy a közös múlt ennél korábban gyökerezik, s ezt egy 9500 éves, ember mellé temetett macskalelet is tanúsítja. Ennek ellenére a kutyák valószínűleg már jóval a macskák előtt meghódították az emberek szívét.

Kutyák–Macskák: 1-2

Megértési képesség
Egy Rico nevű kutya azzal hívta fel magára a világsajtó figyelmét, hogy több mint 200 szót ért. Okos kutyus, ámbár átlagos képességű társai is számos szót, parancsot ismernek. S nem csupán a szavakat. A kutyák értelmezik az emberi gesztusokat – erre legközelebbi rokonaink, a csimpánzok nem képesek –, szemkontaktust tartanak, tekintetükkel irányítják gazdájuk figyelmét, sőt bizonyos vizsgálatok szerint mimikánkat is értelmezik.

Miklósi Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója szerint a macskák is hasonló képességekkel vannak megáldva, csak éppen kevésbé motiváltak arra, hogy vegyék a gazdi üzeneteit. Azokban a kísérletekben viszont, amelyekben táplálékot kellett megtalálniuk, a macskák is jól értelmezték az emberi gesztusokat – igaz, lényegesen kevesebbszer kértek segítséget gazdájuktól a probléma megoldásához, mint a kutyák.

Kutyák–Macskák: 2-2

A kötelék
A kutyák feltétlen szeretete, gazdájukhoz való kötődése nyilvánvaló. Számos kísérlet igazolta: ha a gazdi jelen van, a kutya boldog és a bátran felfedezőútra indul a számára idegen környezetben; amikor viszont magára marad, félénk lesz, s bár kapcsolatot teremt idegenekkel, a szeme sarkából folyton-folyvást a gazdi visszatérést lesi.

Miklósi Ádám macskákkal is elvégezte ezt a kísérletet. Igaz, nem mindegyik cicával járt sikerrel. A macskák többsége soha nem hagyja el a területét, ezért a laboratóriumi körülmények számukra megrázóak lehettek. Miklósi Ádám ugyanakkor úgy véli, a macskák a kutyákhoz hasonlóan kötődnek gazdájukhoz, csak nem mindegyik cicus volt hajlandó elvégezni a tesztet. Azt azonban még a legelvakultabb macskabarátok is elismerik, hogy a cicusok autonóm lények, és szemben a kutyákkal – akik falkában élő állatok, s emiatt ösztönösen keresik a társas kapcsolatokat – magányos farkasok.

Kutyák–Macskák: 3-2

Taníthatóság
A kutyákat könnyű tanítani. Az ember mellett eltöltött évezredek során megtanulták, hogyan alkalmazkodjanak hozzánk, feleljenek meg elvárásainknak. Különösen jól teljesítenek azokban a feladatokban, amelyek együttműködést, információcserét követelnek.

Miklósi Ádám szerint valószínűleg a macskákat is lehetne – a kutyákhoz hasonlóan – jutalmazással tanítani, csak éppen még senki sem próbálta, így aztán nem igazán ismerjük a képességeiket. Mindazonáltal hálásabb feladat kutyákat trenírozni, mert ők komolyan veszik a feladatot, és akarnak tanulni, míg a cicusok kevésbé tartják mindezt fontosnak.

Kutyák–Macskák: 4-2

Népszerűség
Azt, hogy egy háziállattal kellemes együtt élni, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy valójában hány ember tartja őket. Bár a világ összes kutyáját és macskáját nehéz számba venni, egy nemrég közzétett felmérés szerint a Föld 10 legtöbb macskát tartó országában összesen 204 millió cirmos él, míg a 10 legtöbb kutyát magának tudható országban kevesebb, mint 173 millió eb lakik.

Kutyák–Macskák: 4-3

Ökológiai lábnyom
A macskák imádnak vadászni, ezáltal alaposan kiveszik a részüket a biodiverzitás csökkentésében. Csak az Egyesült Királyságban évente 188 millió vadon élő állat leli halálát nyávogó kedvenceink karmai közt. Igaz, e tekintetben a kutyák is minden tőlük telhetőt megtesznek...

Az igazi különbség a két állat ökológiai hatásában, eltérő táplálékigényéen keresendő. Míg egy közepes termetű kutya táplálékellátása évi 0,84 hektár földterületet igényel, egy macska jóllakatásához elég 0,15 hektár.

Kutyák–Macskák: 4-4

Használhatóság

Míg a kutyák használhatók vadászatra, őrzésre, kábítószer- és bombakeresésre, szánhúzásra, továbbá kiképezhetők mentőkutyának és vakvezetőnek, sőt terápiás feladatokat is képesek ellátni, addig a macskák legfeljebb a rágcsálók elfogására állíthatók hadrendbe. Ezzel újabb pont üti a blökik mancsát – így szoros küzdelemben győzedelmeskednek a New Scientist versenyében.

Kutyák–Macskák: 5-4

Talán igazságtalan az elbírálás, végtére is: bármiért szerehettjük kedvenceinket. A macska szép és puha, jó simogatni, ami a stresszt is csökkenti. A kutya is jó stressz-oldó, egyes kutatások szerint csökkenti gazdija vérnyomását és koleszterinszintjét, erősíti az immunrendszerét. Na persze, ebben a napi többszöri – télben-nyárban, esőben-hóban végrehajtandó –kötelező séták is szerepet játszhatnak...