Nászutasok a biofarmon

Gyönyörű panoráma, egy kőhajításnyira ide a gyógy- és élményfürdő, a házias ízek pedig egészséges alapanyagokból készülnek. A családbarát szálloda most éppen új szárnnyal bővül, javában zajlik az építkezés. De hogyan is jutott el idáig az állatorvos-tanárnő házaspár?

– A gyógyfürdőnek köszönhetően fellendült a turizmus Zalakaroson, ezért eleve úgy építkeztünk, hogy házunkban a vendégeknek is legyen helyük – emlékszik vissza dr. Virágné Bálint Mária, a Hotel Venus igazgatója. – A nyári iskolaszünet miatt ráértem a vendégekkel foglalkozni. Rájöttünk, hogy a vendégeknek nem elég az apartman, nálunk szerettek volna reggelizni is, és más szolgáltatásokra is vágytak. Aztán adódott egy lehetőség, s megvettük ezt a telket.

– Honnan volt erre pénzük?
– Akkor írták ki a Széchenyi-terv pályázatát, és sikerült nyerni. Így felépítettünk egy 15 szobás, háromcsillagos szállodát 2001-ben. Három évig így működtünk, vártunk az újabb pályázati lehetőségre, amely szerencsére bekövetkezett, és most már 38 szobával, wellnessrészleggel, többféle szolgáltatással várjuk a vendégeket.

– Miért nem elégszenek meg ennyivel? Épül az Aphrodité-szárny, amellyel négycsillagossá válik a szálloda…
– Így most már lesz annyi szobánk, amennyi a nagy költséggel működő wellnessrészleget eltartja. Ezt újabb, uniós pályázattal tudjuk megvalósítani. 145 millió forintos támogatást nyertünk, amely a beruházás értékének majd egyharmada.

A családi vállalkozás több lábon áll, tudom meg dr. Virág Ernőtől, akit most nemcsak a szálloda körüli tennivalók kötnek le, hiszen gazdálkodik is. Fő bevételi forrásuk a madáreleség termelése, csomagolása, és ők üzemeltetik az ország első magánállatkórházát. Ez utóbbi most már a szintén állatorvos végzettségű fia hatáskörébe tartozik, csak bizonyos műtétekre ugrik be. Mert rá vár a közeli Garaboncon lévő farm irányítása is, melyet uniós támogatás segítségével alakítottak ki egy lepusztult téesztelep korszerűsítésével.

– Láthatja, hogy nálunk minden állat: sertés, baromfi, juh, nyúl, szarvasmarha, ló szabadon mozoghat. Kifutójuk van, a közérzetük sokkal jobb, mint a szűk ketrecben tartott társaiké – mutatja a házigazda. – Az állatok takarmányát magunk termesztjük meg, saját keverőben készítjük el nekik. Nem használunk vegyi adalékanyagokat, hozamfokozókat, táplálásuk teljesen természetes, én azt mondom, innen több mint bioélelmiszerek kerülnek vendégeink asztalára. Van egy kis vágóhidunk, ahol a szárnyasokat vágjuk. A nagyobb állatokat a letenyei vágóhídra szállítjuk, majd a húst hűtőkamrába tesszük vagy felvágottakat, füstölt árukat készítünk belőle. Húsból teljesen önellátók vagyunk, tavasztól őszig pedig kertünk adja a zöldségeket.

Közben egy echós kocsi érkezik, gyerekes családok jönnek állatot simogatni, lovagolni. Mi ez, ha nem falusi turizmus? Igaz, nem olyan, mint a hagyományos, hanem inkább hasonlítható a bajorországihoz, ahol négycsillagos szállás és wellness várja a pihenni vágyókat a háziállatok mellett. Virágék pedig ennél is többre vágynak: nászutas meg elnöki lakosztálynak is helyet adnak szállodájukban, a Garabonciás farmon pedig honfoglalás kori jurtatábort, sőt skanzent szeretnének építeni. Márpedig ha ők valamit egyszer elterveznek...