Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Fülöp Lászlóné székesfehérvári olvasónk leveléből idézek egy mondatot: „Elég sokszor hallom, olvasom, hogy főleg a mezőgazdaságban tevékenykedő emberek »számosállatok«-at emlegetnek. Milyenek ezek a számosállatok, és honnan szerezték a számukat?”
Olvasónk jogosan következtet arra, hogy a számosállatok titkát a mezőgazdaságtan körében kereshetjük, s fejthetjük meg. A köznyelvben ez a szó nemigen használatos, de a mezőgazdaság hagyományos szaknyelvében annál inkább az. Ebben erősít meg bennünket az is, hogy legújabb értelmező szótárunkban benne van ugyan ez a szó, de egyrészt annak jelzésével, hogy csak ritkán használjuk, másrészt pedig arra való utalással, hogy mezőgazdasági szakszóval van dolgunk. A szótár ezek jelzése után így értelmezi a szót: „különböző állatok összehasonlító mértékegysége: 500 kg élősúlyú, egy vagy több háziállat”.
A lényeget a szótárból ezzel már meg is tudtuk, de azért elkél itt még egy ennél kissé bővebb tájékoztatás is. A számosállat régi mezőgazdasági üzemtani kifejezés, 500 kg élősúlyú állatot jelöl. (Mint tudjuk, a kg a tömeg mértékegysége.) A kialakult használat szerint egy számosállatnak tekintendő egy ló, vagy egy szarvasmarha, vagy öt sertés, illetve tíz juh. E szóhasználatnak az az alapja, hogy egy ló vagy egy szarvasmarha kb. 500 kg, a sertéseket általában 100 kg-ra becsülik, egy juh pedig hozzávetőleg 50 kg, s a felsorolást még folytathatnám. Mondok is egy példát. A számosállat kifejezést főleg a takarmányozással és trágyázással, valamint a legelőjogok szétosztásával kapcsolatban szokták használni a mezőgazdászok és statisztikaszerű vonatkozásokban a közgazdászok. Nos, az 1900-as évek elején a birtokelaprózódások következtében már akadtak olyan családok is, amelyeknek a legelőjoguk csupán 2 libaszámot tett ki. Ehhez tudni kell, hogy többnyire 25 libát tekintettek egy számosállatszámnak.
Most már csak két rövid nyelvészeti megjegyzés kívánkozik ide. Az egyik az, hogy a számosállat mellett előfordul – még napjaink szakkönyveiben is – az ugyanolyan értelemben használt számosjószág is, de szótáraink ezt már nem rögzítik. A másik megjegyzés: a számosállat egybeírandó, mivel mint szakszónak sajátos jelentése van. Persze külön is írhatjuk, de akkor azt jelenti: „sok állat”. Például alig pár napja olvastam egy kerecsenyi kemping ajánlójában, hogy a kemping közelében levő állatparkban „számos állat tekinthető meg, többek között bivalyok, emuk és juhok”.
Így, különírva nagyon is pontos ez a szöveg. Attól, hogy itt számos állat található, az emu még nem lesz számosállat…
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu