Az új kormányrendelet engedélyhez köti néhány hobbiállat tartását, tenyésztésüket pedig tiltja. Ilyen például a nutria, a vörös fülű ékszerteknős és a szkunk.

Szaporodni tilos!

Nyilván keveseknek fáj a szíve azért, hogy ezentúl amúrgébet, kígyófejű halat, amerikai ökörbékát vagy éppen közönséges szkunkot, azaz a büdös borzot nem dédelgethetnek otthonukban. Ezek az állatok a klímaváltozás következtében gyorsan képesek terjedni a Kárpát-medencében, másrészt igen ellenállóak azokkal a betegségekkel szemben, melyek a nálunk őshonos rokonfajokat alaposan megtizedelik. Ha például az aligátor- és keselyűteknős kijut a magyar vadonba, nemhogy elpusztul, hanem gyors szaporodásra képes. Mivel nemcsak a többi állatra, hanem a vizekben fürdőző emberekre is komoly veszélyt jelenthet, nem kívánatos, hogy házi kedvenc legyen.

A vörös fülű ékszerteknősért már többen bánkódhatnak. Er¬ről a hüllőről még nem bizonyított, hogy Magyarországon a természetben szaporodott volna, ám agresszív hímjei nászidőszakban leverik a mocsári teknős nőstényekről párjaikat, így egyetlen őshonos páncélos hüllőnk állományának hosszú távú fennmaradását veszélyeztetik. Az euró­pai hód hajdan gyakori állat volt, erről tesznek tanúbizonyságot az országban fellelhető helység- és terü­let-elnevezések. A túlzott vadászat miatt azonban kipusztult, és csak az ezredforduló tájékán telepítették vissza. Megtévesztésig hasonlít rá a kanadai hód, mely leginkább viselkedésében különbözik európai társától, hiszen komoly várakat, gátakat ké­pes építeni. Jelenléte víz- és erdőgazdálkodási szempontok miatt sem kívánatos.

A nyolcvanas évek egyik egzotikus, meglehetősen sikeres haszonállata volt a hódpatkány, közismertebb nevén nutria. Gereznáját szép summáért lehetett értékesíteni, húsát ették is. Viszont amikor bundája kiment a divatból, sokan a fölösleges egyedeket szélnek eresztették. Mivel a ragadozók nemigen tudják zsákmányul ejteni, számuk egyes vidékeken felduzzadt, rágcsálásukkal komolyan veszélyeztetik védett növényeinket. A nyestkutya és az észak-amerikai mosómedve hazai megjelenése a hajdani prémesállat-telepekről elszabadult egyedekre vezethető vissza. Míg az előbbi elsősorban a keleti országrészeken található meg, addig a mosómedve főként a hobbiállattartók „jóvoltából” az ország bármely pontján felbukkan, károkat okozva például a madárfészkekben.

Magyarország legritkább kacsája, a kékcsőrű réce a kipusztulás szélére sodródott. Köszönhető ez leginkább annak, hogy a díszmadártartók jelentős számban tenyésztették a halcsontfarkú récét, melynek kiszabadult egyedei agresszívabbak, mint a kékcsőrű gácsérok, így azok tojóival kereszteződtek, s a hibridek is termékenyek, igen életerősek. Senki sem szeretné, hogy néhány évtized múlva erdeinkben ne gyönyörködhessünk az európai vörös mókusokban, hanem különböző fajhibridek, illetve más fajok ugráljanak az ágakon, ezért kell lemondani a szürke és a kanadai vörös mókus tartásáról is.

Mi a teendője annak, akinek ezen állatok valamelyike van a birtokában? Október végéig a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél be kell jelenteni a példányokat, melyeket továbbra is lehet tartani, de szaporításuk már nem engedélyezett.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.