Egy nő oldja a komolyságot

– Nem tudom megállni szó nélkül, milyen különleges és csodaszép ez a blúz önön. Pedig az ember a politika és a bürokrácia világában a nőkön kosztümökhöz vagy legalábbis konzervatívabb darabokhoz szokott.
– Amikor tavaly nyáron felkértek uniós elnökségi szóvivőnek és az elnökségi rendezvények háziasszonyának, elég hamar megfogalmazódott bennem, hogy kell majd egy speciális ruhatár az új feladatomhoz. A saját ötletem volt, hogy a nagyobb eseményeken fiatal, tehetséges magyar divattervezők alkalomhoz illő, mégsem konvencionális ruháit viseljem.

– Ezek szerint a nálunk zajló uniós rendezvények a protokollban engedtek némi szabadságot…
– Az unióban az a feladatmegosztás, hogy az úgynevezett formális ülések, amelyeken döntéseket hoznak, Brüsszelben zajlanak. A mindenkori elnökséget adó ország helyszínein informális üléseket tartanak, általában kevesebb protokolláris szabállyal. Ezek jó alkalmat adnak egyrészt arra, hogy a részt vevő miniszterek és diplomaták kötetlenebbül tárgyalhassanak, másrészt, hogy meglátogassák és megismerjék egymás országait. Visszatérve az öltözködéshez: szerintem sokan alábecsülik ennek a jelentőségét. Ha kényelmes, egyszersmind csinos a ruhám, az a jó megjelenésen kívül igenis ad egyfajta önbizalmat és magabiztosságot a munkám során is.

– Én gyakran mondogatom: sok munka van a mögött, hogy minden végtelenül természetesnek tűnjön…
– Nagy igazság! A szóvivői szerepben egyszerre kell összeszedettnek, megfontoltnak és üdének, mosolygósnak lennem – ez nagyfokú koncentrációt és energiát követel tőlem. Szerencsére a tízévnyi híradós múltam megtanított a rendkívüli fegyelemre. Ami viszont egészen más: míg a Híradó stúdiójában steril környezetben ültem a kamerák előtt, most a sajtótájékoztatókon, rendezvényeken, fogadásokon azonnal érkezik visszajelzés, elhangzanak kérdések, bekövetkeznek váratlan helyzetek…

– Előnyt jelent a női mivolta? Biztosan nem véletlenül neveztek ki a két férfi szóvivő mellé egy hölgyet is.
– Ez így van. Brüsszelben, az események központjában két férfi kollégám szolgálja ki a nemzetközi sajtót. Ők, az említett formális ülések és a rendkívül felkészült újságírók miatt, sokszor részletekbe menő tájékoztatást adnak az ügyekről. Nekem egy kicsit más a feladatom, a sajtó mellett az itthoniakat is tájékoztatom a Magyarországon zajló tanácskozásokról vagy rendezvényekről. Visszatekintve: nem volt rossz az a gondolat, hogy egy nő mégiscsak képes oldani az unió komolyságát, veleszületett képessége van bonyolult üzeneteket közérthetőbben célba juttatni. Ettől függetlenül azt vallom, az ember a munkája alapján mérettessen meg. Úgy szoktam fogalmazni: uniós ismeretterjesztő feladatot látok el.

– A közvélemény-kutatásokkal mérhető az is, hogy milyen eredménnyel teszik ezt.
– A korábbi évek pesszimista felméréseihez képest a Nézőpont Intézet kutatása már az év elején azt mutatta, hogy a megkérdezettek 95 százaléka hallott a magyar soros elnökségről. Sőt, tízből hat honfitársunk bízik a sikerességében. Nagy dolog ez, hiszen mind Magyarországon, mind Európában gyakori, hogy az uniót hibáztatják egy-egy ágazat sikertelenségéért. De ne felejtsük el, hogy csatlakozásunk óta, illetve azt megelőzően is, uniós forrásokból több milliárd euró támogatást kaptunk. E nélkül sok ágazat nem is tudott volna talpon maradni.

– Mégis, mi a siker mércéje egy elnökségi ciklus alatt?
– Az uniós elnökség valójában az Európai Unió Tanácsának a vezetését jelenti. Ez, leegyszerűsítve, egy meghatározott időre szóló közvetítői szerep. Elnökként 27 tagország esetenként egymásnak homlokegyenest ellentétes álláspontjait kell közelebb hozni egymáshoz. Ez egy nehéz vizsga kompromisszumteremtésből, pláne, ha egy ország, mint mi, most először ad elnökséget, vagyis most esik át a tűzkeresztségen.