Betegségek mintázata

Beszélgetésünk előtt egy doktori védésen volt bizottsági tag az Állatorvostudományi Egyetemen. Milyen témában kutatott a doktorjelölt?

– A lovakban előforduló flavivírusok előfordulásáról, a védekezési lehetőségekről és az immunitás jellemzőiről szólt a disszertáció. Három különböző flavivírus tud fertőzést okozni: a kullancs-encephalitis, a nyugat-nílusi láz és az Usutu-vírus. Mindegyik előfordulhat emberben is. Az elsőt kullancsok, a másik kettőt szúnyogok közvetítik. 

A háziállatokat fertőző vírusokkal kapcsolatban most milyen kutatások különösen aktuálisak?

– Egyrészt az emberi fertőzést nem okozó, de nagy gazdasági károkkal járó betegségek, mint például az afrikai sertéspestis, valamint a ragadós száj- és körömfájás az elmúlt években aktuális témákat adtak. Másrészt vannak az olyan zoonózisok, amelyek állatról emberre is át tudnak terjedni: ilyen – egyebek közt – a nyugat-nílusi láz, a madárinfluenza és a kullancs-encephalitis. Harmadrészt zajlanak denevérvírus-kutatások, amelyek az elmúlt években különösen jelentőssé váltak, hiszen a SARS-CoV–2, vagyis a Covid-betegség előidézője, valamint az ebolavírus is denevérektől származik. 

Most talán a legaktuálisabb az afrikai sertéspestis, amely az elmúlt hetekben több dél-magyarországi sertéstelepen is megjelent. Hogyan érhette el a házi sertéseket a hazánkban korábban vaddisznók között fertőző vírus?

– Az afrikai sertéspestis 2018-tól szinte folyamatosan jelen van Magyarországon a vaddisznókban, egyébként körülbelül 25 évvel ezelőtt került át Afrikából Kelet-Európába. Ez a vírus, amely emberre nem veszélyes, eddig jellemzően az M3-as és az M1-es autópályák vonalától északra fordult elő. Újdonság, hogy most Dél-Magyarországon is megjelent, és valószínűleg Horvátországból, a Dráván átúszó vaddisznók hozták. Az is új dolog, hogy hosszú évek után most megjelent a házi sertésekben, olyan állatok között, amelyeknek nagy valószínűséggel nem volt megfelelően zárt a tartásuk. Ha ki is tört egy-egy állományban a fertőzés, fontos, hogy onnan már ne kerüljön tovább. Ezért a zárlat és a takarmányfelhasználás előírásait be kell tartani. Ez a betegség jelentős gazdasági károkat tud okozni. A fejlett országok importtilalommal sújtják azokat az országokat, amelyekben az afrikai sertéspestis házisertés-állományokban előfordul. Tehát a tilalom esetén nem tudunk exportálni sertésből készült nem hőkezelt termékeket, például kolbászokat, szalámikat. 

Találkozhatunk erdőkben vagy a településeken fertőzött vaddisznókkal? 

– Igen, de az esetek 90 százalékában nem ismerhető fel a fertőzöttség. Az igazán beteg állatok már elrejtőznek, és nagy valószínűséggel el is pusztulnak. A tünetek között található a bizonytalan, imbolygó járás, a rendellenes viselkedés. 

Hogyan tudjuk megvédeni a házi sertésünket a háztájiban? 

– Mivel nincs vakcina és gyógykezelés, csak a szigorú járványvédelmi izolációs szabályok betartásával. Ha a közelben vannak vaddisznók, vagy a gazda az erdőt járja, akkor – egyebek mellett – szükséges a lábbeli-fertőtlenítés is. 

Említette a nyugat-nílusi vírust. A fertőzés az elmúlt hetekben a Balkánon fordult elő nagyobb számban.

– A nyugat-nílusi láz az egzotikus elnevezése ellenére széles körben előfordul Európában. Valószínűleg a nyugat-nílusi vidékről érkezett vándormadarak hozták, és legelőször nálunk jelent meg 2002-ben. A madarakat megcsípő szúnyog közvetítésével kerül át az emberre és a háziállatokra. Hazánkban azóta is folyamatosan kimutatható, elsősorban vadmadarakból, másodsorban szúnyogokból, adott esetben úgynevezett átmeneti gazdákból, juhból, lóból, emberből is. De a fertőzött ember, juh vagy ló szúnyog közvetítésével sem tudja továbbadni, mindig vadmadár a fertőzési forrás. A nyugat-nílusi láz idegrendszeri gondokat okozó betegség, az agyvelőgyulladás tünetei jelentkezhetnek, ugyanúgy, mint a kullancs-encephalitisnél. De nagyon gyakori, hogy az ember vagy az állat tünetmentesen esik át a fertőzésen. Idén emberben Magyarországon a múlt héten mutatták ki először a nyugat-nílusi lázat, tavaly 36 eset volt. A kullancs-encephalitis is ritkábban fordul elő, mint korábban, utoljára 2007-ben volt halállal végződött eset. Akkor nem kullancscsípéstől, hanem fertőzött, hőkezeletlen kecsketejtől betegedtek meg többen. 

A tőlünk távoli kontinensen, Ausztráliában az elmúlt napokban egyre terjedt a madárinfluenza. Hazánkban hónapok óta nincs korlátozás… 

– …de azonnal megváltozik a helyzet, amint ősszel beindul a madárvonulás. A madárinfluenza szezonja október elejétől április végéig tart. Nemcsak arról van szó, hogy ősszel elmennek tőlünk a madarak, majd tavasszal visszatérnek, hanem vannak olyanok, amelyek télre érkeznek ide északról. Ezért van az, hogy az enyhe telek miatt télen sem tudunk megszabadulni a vírus fertőzésétől. A félig zárt állományban, a pulykák, kacsák, libák között a legjellemzőbb a vírus, mert a fölülről nyitott telepek fölött elhúzó vadmadarak az ürülékükkel tudnak fertőzni.

A madárinfluenza nemcsak gazdasági veszélyeket rejt magában. 

– Így van. Magyarországon még nem, de világszerte már körülbelül ezer halálesetet okozott. Egyébként minden influenza madárinfluenzaként kezdi a fertőzését. Az influenzavírusnak az emberi járványig négy lépcsőt kell átugrania. A madarak bélrendszerében az influenzavírus jelenléte normális, de mutáció révén olyan influenzavírussá alakulhat át, amely a madarak egy részét megöli. Tehát alacsony patogenitású vírusból magas patogenitású lesz. Ez aztán átterjed a házimadár-állományra, és jönnek a hatósági intézkedések. Ez a vírus megfertőzhet embert is, de mindig madár a forrás. A negyedik lépés az, hogy a vírus megszerzi az emberről emberre terjedés képességét, de a mostani madárinfluenzának nevezett típus, a H5N1 ezt az utolsó lépcsőt még nem tudta megugrani.

Bár nem vírus-, hanem baktériumfertőzés, a lépfene is megjelent borsodi szarvasmarhákban augusztusban. Milyen veszélyei vannak az anthraxnak? 

– Egyrészt emberre is veszélyes, másrészt a spórája évtizedekig is túlélhet. Ahol valamikor elföldeltek egy anthraxos állattetemet, ott ma is fertőzhetnek a spórái – például úgy, hogy hirtelen érkező felhőszakadás utáni villámárvíz kimos egy régi dögtemetőt, az apadás után pedig fertőződnek az ártéren legelő állatok. A beteg állatokat boncolás nélkül kell leölni, mert ha így ássák el a tetemeket, akkor oxigén hiányában nem tud spóra képződni. 

Néhány napja elkezdődött az új tanév. Mire készüljünk? Elkezdenek terjedni a betegségek? 

– Ez óhatatlanul bekövetkezik, a betegségeknek jellegzetes mintázata van. Magyarországon a Covid-járvány óta szeptember végére az oktatási intézményekben a gyerekek kicserélik a nyári élményeket és az otthonról hozott vírusokat. Elindul egy fertőzési hullám a gyerekek között, majd októberben róluk átterjed a fiatal felnőttekre, a szülőkre. Tehát november végéig lezajlik egy légzőszervi járványhullám, ezt az utóbbi öt évben a Covid vírusa okozta. Decemberben már megjelenik az influenzavírus, ez január végén, februárban tetőzik. Majd jön az úgynevezett óriássejtes vírus (RSV) és a humán metapneumovírus, amelyek viszonylag magas esetszámokat szoktak előidézni. Összességében ezek a légzőszervi vírusok októbertől április végéig változatos összetételben, a lakosság jelentős részében köhögéssel, nehezített légzéssel, orrfújással járó betegségeket okoznak. Habár a védőoltások abban segítenek, hogy akiknek beadják, azoknak valószínűleg nem lesznek súlyos tüneteik, mégis jellemzővé vált, hogy egyre kevesebben oltatják be magukat.

Mire figyeljenek a szülők, nagyszülők? 

– Ha a gyermek beteg, ne engedjék iskolába, ha ők maguk betegek, ne menjenek dolgozni. Ha már nem oltatják be magukat, akkor legalább ne fertőzzenek a közösségben. Fontos lenne a maszkviselés, elsősorban a tömegközlekedésben és a közintézményekben. 

Említette az anthrax kapcsán a villámárvizet. A klímaváltozás hatással van a fertőzések terjedésére? 

– Minden bizonnyal. A globális felmelegedéssel áttelelnek a vírust terjesztő szúnyogok, és már a költöző madarak visszatérése előtt is kikelhet fertőzött szúnyoggeneráció. Megjelenhetnek nálunk egzotikus kullancsfajták, köztük a krími–kongói vérzéses lázat terjesztő Hyalomma kullancsok. Emellett más paraziták is elterjedhetnek: a kutyákban előforduló szívférgesség is az éghajlatváltozás miatt telepedett meg hazánkban. Sajnos számos betegség előfordulási határa északra tolódik. Egyelőre azonban nem kell megijednünk, de fontos, hogy számítsunk rájuk és legyünk készültségben!