Lesz román-magyar-szlovák gázvezeték!

Ma délelőtti ülésén a brüsszeli Bizottság arról döntött, hogy a gazdaságélénkítési program keretében az Európai Unió 250 millió euróval kezdje meg a Nabucco gázvezeték építését, segítse Szlováki, Románia és Magyarország közötti gázösszeköttetés kiépítését. Utóbbira 55 millió eurót hagyott jóvá. Ezen kívül a testület döntöttek arról, hogy Brüsszel összesen 5 milliárd eurónyi pluszbefektetésre tett javaslatot, túlnyomórészt az energia és a távközlés területén.

Tegnap még Budapesten tanácskoztak és jószerivel csak frázisokat pufogtattak a  Nabucco gázvezeték megépítéséről tanácskozó államfők és szakértők, ma már az EU már lépett is a kalkulációk szerint 7,9 milliárd euróba kerülő, a Közép-Ázsiából Európába földgázt szállító rendszer indításáról. A 3,3 ezer kilométeres vezeték építése körül azonban számos kérdőjel akad még.

Csak azt nem tudni például, hogy mely ország tölti fel majd gázzal a rendszert. Azerbajdzsán ugyan elméletileg beszállna az üzletbe, de szakértők szerint mostani készleteinek nagy részét hosszú távú szerződésekkel lekötve Oroszországon keresztül értékesíti. Gáz ugyan van még ezen felül Azerbajdzsánban, de a kutak csak feleannyit termelnek, mint amennyi a Nabucconak szüksége lesz. Ezért új mezőket kell feltárni. Márpedig a tervek szerint a Nabucco 2013-ban készülne el, vagyis az azerieknek addigra kellene beüzemelnie új gázberuházásait.  Bár Kazahsztánnak és Türkmenisztánnak is bőséges készletei vannak a Nabucco megtöltéséhez, mindkét ország elfordulni látszik a projekttől Moszkva nyomására

Aztán kézenfekvő lenne – sőt a legkézenfekvőbb lenne – Irán, mint gázszállító partner, s nem mellesleg a világ második legnagyobb gáztartalékával rendelkező ország. Csakhogy az iszlamista ország most „megbízhatatlan partneri” státuszt érdemelt ki a nyugati országok többségétől. Vagyis rá építeni egy ekkora beruházást több mint kockázatosnak tűnik.

Van másik gond is a Nabuccoval: nem tudja még senki, hogy pontosan merre halad majd a csővezeték. Ez azért fontos, mert a gáz továbbításáért fizetni kell. Törökország már most bejelentette, annak fejében, hogy országán – megkerülhetetlen módon – vezet majd át a rendszer, a szállított mennyiség 15 százalékára tart igényt. Ezt kissé sokalják a szakértők, bár ezt egyértelműen senki nem mondta még ki. Ahogy azt sem, hogy Ankara akár meg is zsarolhatja az EU-t, hogy gázvezetéknek „keresztbe tesz”, ha az EU nem veszi fel tagországai közé.

Miért is szítaná már most az elején a kedélyeket bármelyik fél is, most a legfőbb cél a projekt elindítása, finanszírozási hátterének megteremtése. Mert valahonnan, valakiknek elő kell teremteni ez t a 7,9 milliárd eurót.

És akkor még nem említettünk egy igen fontos tényt: Oroszországot. Moszkvának egy csepp érdeke sem fűződik a Nabuccóhoz, hiszen nagyjából hasonló irányból kerülné ki Ukrajnát a Déli Áramlat elnevezésű, szintén a közeljövőben kiépítendő gázvezetéke.