Veszélyt rejt a távoli élelmiszer

Ma este zár a II. Mangalica Fesztivál, s vélhetően a helyszín is hozzájárult ahhoz, hogy Gőgös Zoltán, a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkár azt a kijelentést tette, hogy nem megbízhatóak a hosszú élelmiszerláncok. Mit is jelent ez? Azt, hogy sok kézen, akár több országon utaztatott alapanyagokból készült élelmiszerek járják be  világot, hogy aztán a nagy áruházláncok polcaira kerülve a fogyasztók asztalán végezze. Ezalatt a hosszú út alatt természetes, hogy nagyobb az élelmiszerek minőségének romlásának veszélye, „útközben” akár mérgek is kerülhetnek bele.
Ez a veszély kisebb, ha hazai terméket vásárolunk. Egyrészt azért mert rövidül a lánc, kevesebb a szereplő, másrészt a hazai szakemberek és hatóságok ellenőrzik a termék előállításának minden pillanatát.

Gőgös szerint ez annak ellenére is nagyon fontos lehet a családok számára, hogy számos területen a magyar termékek az árversenyben hátrányt szenvednek. Nem mellékesen e termékek vásárlásával magyar munkahelyeket őrizhetünk meg.

A mangalica sertésfajta ünnepén elhangzott államtitkári mondatok mögött más is meghúzódik: immáron két hónapja tárgyalnak a termelők, feldolgozók, kereskedők és az FVM egymással a hazai élelmiszer-kereskedelem új szabályainak kialakításán. Egy hét múlva lejár a parlament által erre kiszabott határidő, de úgy tudni, hogy nem lesz megegyezés. Ez főként a kereskedőkön múlik: nekik kellene lemondani több százmilliárd forint eddigi haszonról, s átengedni azt a feldolgozóiparnak és  termelőknek. Le kellene mondaniuk etikusnak egyáltalán nem mondható, inkább az erőfölénnyel való visszaélést kimerítő technikákról. Önként úgy tűnik, erre nem hajlandóak, bár tegyük hozzá, a tárgyalásoknak lesz a jövő héten egy fordulója.

Ha ezen sem születik megállapodás, akkor az agrártárca a parlament elé terjeszt egy törvényt, mely a hírek szerint mind az öt párt támogatását bírja, s akkor a törvény erejével kényszerítik rá - elméletileg - az etikus magatartást a kereskedőkre. Elméletileg, mert azokban az országokban, ahol eddig ilyen törvény született - például Szlovákia, Románia -, eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.