Feljelentették a zsaroló kereskedőket

A kereskedők gondolkodása szerint az élelmiszer-adóemeléseket közteherviselés helyett egy szűk gyártói rétegnek kell viselnie. Vagyis az élelmiszeripari cégekkel fizettetnék meg a kereskedők a többlet áfa-terheket. Így a magyar élelmiszergyártók ismételten azt tapasztalják, hogy a kereskedelem - a fogyasztók érdekeire hivatkozva - az Országgyűlés által jóváhagyott és jogszabályokban rögzített fogyasztói adókat az élelmiszeripari cégekre kívánja hárítani.

Ezzel a kereskedelem nemcsak a kormányzat által kitűzött célok teljesülését akadályozza (mint például a fogyasztás-arányos közteherviselés, vagy a fogyasztás szerkezetének alakítása), hanem a beszállítókra további százmilliárd forint nagyságrendű többletterhet is áthárítana. Ezt a hazai élelmiszeripar nem tudja elviselni. Ez az ágazat, amelyet stratégiai ágazatnak kellene tekinteni, évek óta termeléscsökkenéssel, a kereskedelmi láncok magatartása következtében hazai piacvesztéssel néz szembe. Az ágazat összevont társasági eredménye évek óta veszteséges, vagy nulla közelében mozog.

Az árengedményre vonatkozó felszólítások a beszállító számára fenyegetést is tartalmaznak. Ha ugyanis a cég nem vállalja az árengedményt, kieshet a kereskedelmi lánc beszállítói közül: „Sajnos azok a termékek, amelyek forgalma csökkenni fog, átesnek egy választék-felülvizsgálaton, és igyekszünk helyette olyan termékeket találni, amelyekkel növelni tudjuk a forgalmat”.

A hazai élelmiszertermelés szereplői felháborítónak tartják, hogy a kereskedelem hasznot kíván húzni az áfa-emelésből, és a kereskedők saját nyereségükről a fogyasztó érdekében a legkisebb mértékben sem képesek lemondani. Az ÉFOSZ szerint a kiskereskedelem sajátos árképzését jól jelzi, hogy míg az idén áprilisig az élelmiszerek és italok fogyasztói árai 4,9 százalékkal növekedtek, addig az élelmiszeripar értékesítési árai mindössze egy százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelem tehát a fogyasztók rovására tovább növelte árréseit.