Svéd galiba

A svédek visszaviszik az áruházakba a tollal töltött párnáikat. A magyar libatenyésztőknek ettől feltehetőleg nem lesz álmatlan éjszakája, ám a toll iránti kereslet visszaeshet egy időre, egy svéd tévé leleplezőnek szánt riportfilmje miatt.

Istállótól legelőigFehér János2009. 02. 05. csütörtök2009. 02. 05.
Svéd galiba

A hétvégén bemutatott embertelennek tartott libatoll fosztást bemutató felvételek kicsapták a svédeknél a biztosítékot. Az állatvédőnek mutatkozó vásárlók mellett, már a kormány is napirendre vette az ügyet. Eskill Erlandsson a stockholmi agrárminiszter, az Európai Bizottsághoz fordul, hogy tiltsák be ezt az állatkínzó módszert. Sőt, a miniszter kilátásba helyezte, hogy a soron következő svéd Európai Uniós elnökség alatt mindent megtesznek majd azért, hogy beszüntessék az élő állatok tollfosztását.

A Klubrádió értesülései szerint a bemutatott felvételek annyira felháborították a közvéleményt, hogy a svéd polgárok visszaviszik a boltokba a libatollból készül dunyháikat, párnáikat és kabátjaikat, így tiltakozva az állatkínzás ellen. A botrány hírére az IKEA bútoráruház és a Hennes&Mauritz ruhakereskedelmi multinacionális vállalatok sietve kijelentették, csakis olyan tollat vásárolnak, amelyet már levágott állatokról nyernek. Néhány cég azonban ennél is komolyabb lépésekre szánta el magát. A Sova nevű svéd ágygyár tegnap leállította az ágybetéteihez használandó toll felvásárlását mindaddig, míg a beszállítói nem garantálják azt, hogy a toll nem élő állat fosztásából származik, az Ahlens áruházlánc pedig leállította a tollal töltött termékeinek eladását.

Eközben a magyarok értetlenkedve figyelik az esetet. Pallós László országos állatvédelmi felügyelő szerint a libákról azokat a tollakat távolítják el, úgymond porolgatva, amelyeket amúgy is elvesztenének a vedlési időszakban. A szakember a Híradónak elmondta azt is, hogy a termelők érdekeivel is szemben áll a sérülésokozás, mert a vérzés értéktelenné teszi a tollat. A magyarországi szabályozás szerint öttől százezer forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki nem az előírásoknak megfelelően tépi meg a libát. Amennyiben bebizonyosodik, hogy állatkínzás történt, az üzem vezetője akár öt év börtönbüntetést is kaphat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek