Hallgatott az Aurora

Ilyen fennköltségben éltek az oroszországi forradalom eseményei évtizedeken át a nemzedékek emlékezetében, amelynek mítoszát a kommunista hatalom teremtette meg és őrizte, ameddig csak tudta. Bukásával szertefoszlott az eszményített forradalom is, megmutatkoztak a pőre tények. Kiderült, hogy szinte semmi nem úgy történt, ahogyan a szovjet történetírás tanította. Így például nem dördültek el az Aurora cirkáló ágyúi, és nem volt igaz a Téli Palota forradalmi ostroma sem.
Az októberi kommunista hatalomátvétel kilencvenedik évfordulóján (az akkori orosz naptár szerint november 7. október 25-ére esett) Moszkvában kiállítást szerveztek az Orosz Szövetségi Levéltárak A forradalom mítoszai címmel. A bemutatott dokumentumok a fentebb felidézett legenda trónfosztásának tanúsítványai. Kiderül belőlük, hogy azon az emlékezetes napon a Vörös Gárda (melynek tagjai valójában a bolsevikok által fölfegyverzett, frontról szökött katonák, matrózok) hajnali két órakor bevonul Petrográdba (Szentpétervárra) – Lev Trockij parancsára. Konflisokra szerelt golyószórókkal járják az utcákat, és sok civilt megsebesítenek. Rajtaütésszerű támadásaikkal rövidesen elfoglalják a város legfontosabb pontjait: a telefon- és távíróközpontokat, a minisztériumokat, a bankokat és a pályaudvarokat. A Téli Palota ostromát (amelyet egyébként női osztagok védenek) csak estére tervezik, így Kerenszkijnek, az ideiglenes kormány miniszterelnökének az amerikai nagykövet kocsiján sikerül elmenekülnie. A palota ostromát az éjszaka leple alatt indítják. A katonák a hátsó bejáratokon és az oldalkapukon hatolnak be az épületbe, és lefogják a Kerenszkij-kormány ott ragadt tagjait. Este tízkor Lev Trockij lángoló beszédben jelenti be a Szmolnijban (eredetileg kolostornak készült, valójában közcélokat szolgáló épületegyüttes), hogy az ideiglenes kormányt megdöntötték és a hatalom a szovjetek (tanácsok) kezében van. Csak ekkor – mondhatni: a készre – lép a terembe Lenin és adja át neki Trockij a szót.