Hét klimatikus csapás

Ez a rövid összegzése egy nemzetközi tudóscsoport kutatási eredményeinek, amely az éghajlati rendszer azon legfontosabb elemeit vizsgálta (modellezte), amelynek változása meghatározó Földünk mai és jövőbeni klímájára. Tanulmányukban (amelyet az amerikai tudományos akadémia lapjában jelentettek meg a minap) hét ilyen elem várható változását jelzik előre, megbecsülve azokat a kritikus időhatárokat is, amely alatt az átalakulás bekövetkezik.
Eső helyen a Déli-sark földjét (az Antarktiszt) övező tengeri jégtakaró elolvadásával számolnak a kutatók, amelynek tíz évet adnak. De az Antarktisz nyugati térségében lévő, a tengerszintnél mélyebben fekvő földterületeket borító állandó jégtakaró (a jégself) is el fog tűnni, ennek idejét 300 évre becsülik. (Egyre-másra jelennek meg napjainkban híradások a jégself széteséséről, szigetnyi jégtömbök leválásáról.)
Legkevesebb 300 év múlva végleg megszabadul jégpáncéljától Földünk legnagyobb, több mint kétmillió négyzetkilométeres fagyos szigete, Grönland is. Amitől csak tovább gyorsul majd a fölmelegedés, hiszen ennek a hatalmas jégfelületnek az eltűnésével – ami most visszaveri a hőt – a csupasz sziget hőelnyelővé válik.
A nagy földi légkörzés egyik meghatározó eleme az atlanti cirkuláció (amelynek része a Golf-áramlat is). E nagy légköri áramlás fenntartásában fontos szerepe van a tenger hőmérsékletének és sótartalmának. Ha az olvadó jégtakarók miatt megnő az óceánokba kerülő édesvíz, fölhígul a tenger sótartalma, ami átalakítja s összezavarhatja az áramlást. A kutatók szerint az atlanti cirkuláció száz éven belül összeomlik.
Szintén száz évre teszik a nagy déli (kelet-nyugati irányú) légkörzés gyökeres megváltozását (aminek része például az El Nińo pusztító hurrikán is). Viszont csak tíz évet adnak a nyugat-afrikai monszun átalakulásának, és csak néhány esztendőt az indiai nyári monszun összeomlásának (ami némileg hazánk éghajlatába is beleszól). Hogy azután ez utóbbiak nyomán szárazabb vagy csapadékosabb viszonyok alakulnak-e ki, arra nincs egyértelmű válasza a kutatóknak. Végül, de nem utolsó sorban a klímaváltozás csapást mér a bolygó északi erdőségeire, illetve az Amazonas vidékének erdeire, mindenekelőtt azzal, hogy ezekben a nagy térségekben csökken a hasznosítható csapadék. Ennek „kifutási” ideje 50 év.