Hét zöld csoda

A nézők szavazatai alapján – a Magyar Televízió játékos természetvédelmi sorozata nyomán – egy különleges természeti környezetű ősi várrom, egy időszakos vízállású és egy termálvizes tó, egy ősmaradványokat rejtő lelőhely, egy egész tájegység, valamint két védett madárfaj érdemesült a Zöld 7-es címre. Ezek együtt alkotják hazánk hét zöld csodáját.

KaleidoszkópValló László2008. 05. 05. hétfő2008. 05. 05.

Kép: táj falu Zemplén Füzér vár temető 2005 08 19 Fotó: Kállai Márton

Hét zöld csoda
táj falu Zemplén Füzér vár temető 2005 08 19 Fotó: Kállai Márton

A Zempléni-hegységben rejtőző füzéri Várhegy a díjazottak egyike. A vulkáni kúpon az egyik legrégebbi Árpád-kori várunk romja áll, amely a múltban a neves Perényi, Báthory, Thököly és Károlyi családok birtoka volt.
A Hévízi-tó Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizes tava. Medre 38 méter mély, vizének hőmérséklete 39,5 °C, gyógyhatását a benne oldott különleges szerves vegyületeinek és gazdag ásványianyag-tartalmának köszönheti. Hazánk világörökségbe ajánlott természeti kincse.
Ipolytarnóc földtörténeti örökségünk páratlan helyszíne. A Cserhát és a Karancs dombjai közt fekvő település környezete a földtörténet harmadkorát illetően a világ ősmaradványokban leggazdagabb lelőhelye. Vulkánkitörés pusztította el egykor az itt virágzó életet, a szétterült forró láva magába zárta és megőrizte a hajdan volt növények és állatok lenyomatait.
Az Őrségben már szelíd dombokká, völgyekké változnak a magas stájer havasok, amelyek között a Kerka, a Rába és a Zala folyók kanyarognak. Hazánk egyik legszebb, legkülönlegesebb tájegységében ma is megcsodálható ember és természet ősi harmóniája: tájba simuló, kerített házak vadvirágos tarka rétek között.
A kardoskúti Fehér-tó bíbicek, darvak, gulipánok, lilikek, partfutók, vadkacsák, vadlibák pihenő- és költőhelye, menedéke. Nyáron a sziktől fehér, ami a kiszáradt mederben „virágzik”, télen a hó teríti be fehér leplével. Kardoskút tava nemzetközi jelentőségű madárélőhely.
Természeti csodáink egyike a parlagi sas, amelyet a kipusztulástól kell féltenünk. Egykor, a végeláthatatlan erdőségek peremén, az embert alig látott alföldi pusztákon, ahol ürgék és hörcsögök élték háborítatlan világukat, nagy számban költött Magyarország területén ez a nagy testű ragadozó madár. Napjainkra háromszáz példányra csökkent a számuk egész Európában, többségük hazánk területén él.
A kerecsensólyom a füves puszták, ligeterdők, a végtelen eurázsiai sztyeppék gyönyörű ragadozója, a múlt ködébe veszett hitvilágunkban a szent turulmadár. Napjainkban – szigorú védelmének köszönhetően – mintegy 140 pár él Magyarországon.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek