Mozaik

Atomi tranzisztor
Tíz szénatomnyi a szélessége és mindössze egy szénatomnyi a vastagsága annak a tranzisztornak, amelyet a Manchesteri Egyetem kutatói állítottak elő. Amivel egyben abszolút rekordot is állítottak föl a tranzisztorok miniatürizálása terén. Mindez azért fontos, mert – elvileg legalábbis – minél kisebb tranzisztorokat sikerül kifejleszteni, annál kisebb lesz az energiaigényük (fogyasztásuk) és annál gyorsabban működnek. Így megsokszorozódik a tranzisztorok együtteséből kialakított csipek teljesítménye is, s ezáltal növekszik számítógépeink sebessége. A rekordot a grafén nevű anyag fölhasználásával sikerült előállítani, amely valójában egyetlen atomnyi vastagságú, tökéletes szerkezetű szénlap. Vezető és szigetelő tulajdonsága is jobb, mint a ma általánosan használt szilíciumé, emellett – a jelek szerint – sokkal jobban lehet miniatürizálni is. Ez a mostani siker azonban még csak elméleti jelentőségű, ugyanis az atomi tranzisztorhoz képest a ma előállított legkisebb mikrocsipek is „hatalmasak”: kétezer atomnyi vastagságúak – hogy a szélességükről már ne is beszéljünk. (Más megközelítésben ez a vastagság azt jelenti, hogy négyszázszor vékonyabbak, mint az átlagos emberi hajszál.) A jövő dönti el, hogyan lehet a miniatűr graféntranzisztorok tömeggyártását úgy megoldani, hogy az említett előnyös tulajdonságaikat megtartsák. Ha egyszer sikerül (a kutatók tíz évet adnak rá), akkor nagyságrenddel gyorsabb működésű és kisebb fogyasztású csipek korszaka köszönthet a virtuális világra, egekig növelve a számítógépek sebességét.

Környezetkímélő halcsali
Nem ismer mértéket a horgász: tonnaszám zúdítja az etetőanyagot a tavakba a minél nagyobb fogás reményében. Ami persze úgy üt vissza, hogy az agyonetetett halak már csak unottan válogatnak a csalival teli vízben, és nem csoda, hogy nehezen akadnak horogra. De visszaüthet ennél sokkal drasztikusabban is: a csali bomló, rothadó szerves anyaga úgy eluralhatja a tavat, hogy attól – természetes öntisztulással – már képtelen megszabadulni, s mérgező anyagok szaporodnak föl a vízben, ami halpusztuláshoz vezet. Így aztán nem csoda, hogy egyes horgásztavaknál már be is tiltották az etetést.
A nemrég piacra dobott környezetkímélő halcsali megoldást kínál a konfliktusra. A Kunbábonyban működő Cukk horgászcsali-készítő vállalkozás olyan, beetetésre alkalmas haleledelt fejlesztett ki, ami megóvja a tavat a szervesanyag-fölhalmozódástól. Ez a környezetkímélő csali egy speciális növényi fehérjét tartalmaz, s ettől hosszú ideig nem ázik szét a vízben. A halak folyamatosan eszegetnek belőle, de mivel kalóriában szegény, az éhségüket nem üti el. Így előbb-utóbb föleszik az egészet, s nem marad vissza belőle olyan rész, ami mérgezné a tavat.

Vaskohók az M6-os alatt
Mintegy ezerkétszáz évvel ezelőtti, késő avar kori vaskohók maradványaira bukkantak a régészek Bátaszék mellett, az M6-os autópálya nyomvonalának föltárása közben. A szám szerint tizenkilenc, agyagból készült kohó eredetileg hordó alakú volt. Faszénnel hevítették föl, majd az izzó szénre a fölső nyíláson át dobálták a vasércrögöket, amelyeket a környéken találtak. A megolvadt vas a kohó alján gyűlt össze, és csak úgy tudták onnan kivenni, ha a kohót szétverték. Következésképpen minden égetéshez új kohót kellett építeni.  Egy-egy kohóban 15-20 kilogramm vasat olvasztottak ki, amiből sarlót, kapát, kardot, nyílhegyet és lószerszámokat készítettek.