Vörös Frankenstein

S amelynek egyik jellegzetes alakja Ilja Ivanov volt, akit az akkori nyugati sajtó  csak „vörös Frankensteinnek” nevezett. S akinek egykori megdöbbentő kísérleteiről a napokban számolt be a Cambridge-i Egyetem egyik orosz származású történésze.
A kutatók között Ivanov volt az, aki a legmakacsabbul dolgozott a majomember létrehozásán. Ez azon túl, hogy valamiféle jól használható, engedelmes, élő robotemberek nemzedékének nyithatott volna utat, egyben a materializmus, az ateizmus diadalát is meghozta volna. (Kísérleteit nemcsak a Kreml ösztönözte hatalmas összegekkel, hanem még amerikai ateisták is készek voltak százezrekkel támogatni.)
Ilja Ivanov olyan tekintélyre tett szert, hogy 1926-ban a párizsi Pasteur Intézet áldásával elutazhatott az egyik francia guineai kísérleti állomásra, ahol emberi spermával (állítólag a sajátjával is) megtermékenyített három csimpánzt. Az állatok azonban elpusztultak a hosszú hajóúton, mielőtt megérkeztek volna a Szovjetunióba. (Fölboncolták őket és kiderült: egyikük sem lett terhes.) Ivanov azonban nem adta föl, új módszerrel próbálkozott. Elhatározta, hogy nőket termékenyít meg majomspermával. Öt önkéntes nővel el is kezdte a programot, de közbeszólt a történelem: letartóztatták és a jól bevált kémkedés vádjával öt év fogságra ítélték. Ezt később száműzetésre változtatták, így halt meg 1932-ben Alma-Atában. S vele együtt szállt sírba álma is: „tudományos eszközökkel” megalkotni az új szocialista embert, a mintapolgárt, a legyőzhetetlen katonát.