Özönvíz nyomában

A hír hallatán megszólalt Ehud Galili izraeli régész, aki cáfolta kollégája állítását. Szerinte a falvak nem e természeti csapás következtében néptelenedtek el, hanem a tengerszint lassú és folyamatos emelkedése miatt, ami az egész világon megfigyelhető volt. Ez annak ellenére igaz, hogy tudjuk: a Földközi-tenger térségét egykor hatalmas, szökőárhoz hasonló pusztítás sújtotta – tette hozzá.
Sean Kingsley, aki magát ateistának vallja, ötéves kutatómunkája révén jutott erre a megállapításra. Eredetileg a számos nép körében föllelhető özönvízmítoszok keletkezésének a tisztázása volt a célja. Kutatásai közben  meggyőződött arról, hogy az özönvíz legendája nem eredeztethető a Fekete-tenger területéről – mint azt korábban többen is gondolták –, mivel a tengerfenéken soha nem leltek sem településekre, sem sírokra. Mi meggyőzőbb – tette föl a kérdést ellenlábasainak –: a fekete-tengeri özönvíz elmélete az Ararát hegyén megfeneklett állítólagos bárkával, vagy hat elsüllyedt kőkorszaki falu a Biblia földjének kellős közepén?
Az özönvíz tényét elfogadó kutatók a következőképpen érvelnek: az egész Földet átfogó és fölforgató természeti csapás olyan mértékű volt, amelyet az ember nemhogy modellezni, de még csak elképzelni sem tud. Vannak tapasztalataink helyi nagy áradásokról, a víz iszonyatos pusztító erejéről, de ez nem vethető össze a totális csapással: az egész bolygót elárasztó özönvízzel.