Lávafolyam és hamutenger

Az izlandi Grindavik város mellett január 14-én hasadékok nyíltak a földön, a kiáramló láva szökőkútként lövellt a magasba. Drámai drónfelvételek rögzítették, ahogy az izzó tűzfolyam eléri a települést, lángba borítva a házakat. A Reykjanes-félszigeten december 18-án már volt egy vulkánkitörés. A területen akkor napokkal korábban figyelmeztetően rengett a föld, a négyezer lakosú Grin­da­vikot teljesen kiürítették. Szerencsére a láva akkor elkerülte a települést. 
A félsziget alatt húzódó vulkánrendszer működése teljesen kiszámíthatatlan. Vulkánkitörés ugyanis nem csak ott lehet, ahol már van egy vulkán – magyarázzák a szakértők. A Reykjanes-félsziget tipikusan olyan terület, ahol nincs központi tűzhányó. A vulkáni működés a felszínen megnyíló hasadékok mentén indul, és kiterjedt lávaöntéssel jár. A kulcskérdés az tehát, hogy hol hasad fel legközelebb a föld… 
A városban a láva mára száraz, fekete kövületté változott, a település azonban még üres. Az emberek egy része minél hamarabb vissza akar térni otthonába, holott a környék még mindig nem biztonságos. 

 
Indonéziában a Lewotobi Laki-laki vulkán kitörésével a levegőbe került nagy mennyiségű hamu miatt mintegy 6500 embert telepítettek ki az elmúlt napokban Flores szigetén, Kelet-Nusa Tenggara tartományban. A hatóságok a legmagasabb fokozatú riasztást adták ki, és négy kilométeres sugarú körben lezárták a vulkán körüli térséget. A Lewotobi nevű ikervulkán egyik csúcsát alkotó, 1584 méter tűzhányó többször is működésbe lépett az elmúlt hetekben, 40 alkalommal okádva a légtérbe fél-másfél kilométer magas, barnás színű forró füstoszlopot. Indonézia a kontinentális lemezek ütközése mentén kialakult, úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik, ahol igen gyakoriak a földrengések és vulkánkitörések, területén 127 aktív vulkán található. 
 
Január 14-én a Marapi vulkán is kitört az indonéziai Nyugat-Szumátra tartományban. A 2981 méter magas tűzhányó kétszer lövellt mintegy 1,3 kilométer magasságba hamut és füstöt. A környékbeli embereket evakuálták, és mindenkit felszólítottak, hogy a nagy mennyiségű hamu miatt hordjanak maszkot. A vulkán legutóbb decemberben tört ki, akkor 23-an haltak meg a katasztrófában. 
 

Tűzokádó szörny
Mióta világ a világ, a vulkánok pusztító kitörései – az izzó lávafolyamok, a fortyogó lávatavak, a kő- és hamueső, a mélyből feltörő, fojtó gázok – félelemmel töltötték el az embereket. Mítoszok sora született tűzhányók alatt élő istenekről és szörnyekről, krátereiket az elkárhozott lelkek lakhelyének, az alvilág bejáratainak hitték. 
A görög mitológiában Héphaisztosz, a tűz és a kovácsmesterség istene az Etna mélyén kovácsolta az istenek fegyvereit és Zeusz villámait, a hegy barlangjaiban pedig a segédei – az egyszemű óriások (a küklópszok) – laktak. Egy monda szerint Zeusz az Etna gyomrába zárta az ellene lázadó Tüphónt, a félig ember, félig sárkány szörnyet, aki azóta is tüzet okád tehetetlen dühében. 
 

Csak a torony és az oltár maradt
A Mexikói-felföldön 1943. február 20-án hatalmas intenzitással tört ki a Paricutin nevű tűzhányó, lávával árasztva el a környéket. Egy hét alatt 5 emelet magasságú hamuréteg borított be mindent, egy év múlva pedig már egy 300 méteres hegy állt a vulkán helyén. A tűzhányó teljesen elpusztított két falut, Paricutint és San Juan Parangaricutirót, csodával határos módon azonban az utóbbi templomának tornya és az oltár szinte teljes egészében épen maradt. A templom, amelyet a hívők szerint Isten mentett meg a katasztrófától, manapság zarándoklatok célpontja.