Hatalmas hőmérő
Az Eiffel-torony Párizs legjobban utált építményéből hamar változott a város szimbólumává. A tudósokat nemcsak a kilátás vagy a kommunikációs lehetőségek miatt izgatja, hanem azt is szívesen számolják, mennyivel lesz magasabb minden nyáron.
Kép: Az Eiffel-torony melletti fürdőhely igen népszerű a Szajnán
Gustave Eiffel az 1889-es világkiállításra építette a főművének számító tornyot a francia forradalom centenáriumának emlékére. Maurice Koechlin és Émile Nougier mérnökök javasolták neki, hogy legyen a neve Tour de 300 metres, vagyis 300 méteres torony, mivel a magasságrekordot döntő technológiai bravúrra akarták felhívni a figyelmet. Szerencse, hogy a főtervező nem hallgatott rájuk, mivel az Eiffel-torony nyáron magasabbra nő az eredeti tervénél.
Eiffel tömör vasat választott az építéséhez. Ezt korábbi projektjeiben eredményesen használta, így jól ismerte az anyagot. Mivel nagy igénybevételnek is ellenáll, lehetővé tette egy nagy, könnyű torony építését, amelyet a vízszintes szélerők sem befolyásolnak. A torony könnyűségét mutatja, hogy 7300 tonnás súlya alig több, mint a benne lévő levegő térfogatának súlya (körülbelül 6300 tonna).
A torony egy gigantikus, háromszög alakú rácsszerkezet, amely hasonlít a szintén Eiffel irodája által tervezett Garabit viadukthoz és a skóciai Forth hídhoz. Mindegyik nő, ha az anyag hőmérséklete emelkedik. Azonban az összetettebben viselkedő hidakkal ellentétben az Eiffel-torony főként függőleges növekedést és zsugorodást tapasztal a hőmérséklet-változások miatt. Ezt hőtágulásnak nevezzük.
A legtöbb szilárd anyag kitágul, amikor a hőmérséklet emelkedik, és összehúzódik, amikor esik. A kötés jellegétől függően a különböző szilárd anyagok nagyobb vagy kisebb növekedést mutatnak. Az erősebb kötésű kerámiák és üvegek kevésbé tágulnak, mint a fémek, amelyek viszont kevésbé tágulnak, mint a polimerek. Három paramétert kell figyelembe venni, mert a mozgás ezekkel arányos: az elem hosszát, a hőmérséklet változását és az anyag hőtágulási együtthatóját.
Az Eiffel-toronyban használt tömör vas és acél alkatrészei körülbelül 12×10–6 (°C)–¹ együtthatóval rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy egy egyméter hosszú vasrúd 12×10–6 méterrel tágul, amikor a hőmérséklet egy fokkal emelkedik. Ez mindössze egy tucat mikron, kevesebb, mint egy emberi hajszál vastagsága.
Azonban, ha figyelembe vesszük az elem hosszát és a hőmérsékleti tartományt is, a tágulás jelentősebb lehet. A hossz például egyes elemeknél igen nagy. Az Eiffel-torony 300 méter magas, a Garabit viadukt 565 méter hosszú, a Forth híd pedig több mint 2,5 kilométer. Párizsban több mint két évszázada mérik a hőmérsékleteket, e szerint a téli minimumok –20 Celsius-fok alatt, a nyári maximumok pedig 40 Celsius-fok körül mozognak. Figyelembe kell venni a napsugárzás hatását is, mert a fémek közvetlen napfényben sokkal magasabb hőmérsékletet érhetnek el, gyakran meghaladhatják a 60-70 fokot is.
Ha megbecsüljük meg, hogy egy egyszerű százméteres fémrúd mennyit tágul, amikor a hőmérséklet 100 fokkal ingadozik (ami a hozzávetőleges tartomány az Eiffel-torony esetén), azt látjuk, hogy az 12 centivel lesz hosszabb. Van háromméretes rúd is beépítve bőven a szerkezetbe, ez már 36 centit, vagyis észrevehető különbséget jelent.
Ám az egyszerű rúd nem viselkedik ugyanúgy, mint a több mint 18 ezer szegecselt vasdarabból álló torony, amelyet ráadásul mindig csak egyik oldaláról süt a nap. Ez az oldala mindig jobban tágul, mint a másik, így olyan, mintha elfelé dőlne a naptól. A szakemberek becslése szerint az Eiffel-torony valójában 12-15 centiméterrel nő, ha összehasonlítjuk a hideg téli napokon mért méretét a nyár legforróbb napjaival. Ezért a közmegegyezés szerint Párizs legnagyobb látványossága hatalmas hőmérő is.
A torony árnyékában
A párizsi nyár látványossága, hogy évszázados tilalom után ismét lehet fürdeni a Szajnában. Az Eiffel-torony közelében elkerített helyszínen kívül a Szent Lajos-, illetve a Hattyúszigetnél lehet ingyen fürdeni augusztus 31-ig. Egy helyen egyidejűleg 150-300 ember fér el. A bejáratoknál zöld, sárga, vörös zászlókkal jelzik a Szajna vízhozamát és a víz minőségét. Tavaly az olimpián a rekordmennyiségű esőzések miatt a víz gyakran úszásra alkalmatlanná vált a magas bakteriológiai szintek miatt. Az idén is okoztak problémát az esőzések: a szennyezés veszélye miatt napokra be kellett zárni. A napsütés visszatértével azonban rendre kitűzik a zöld zászlókat. Az Eiffel-torony közelében kialakított fürdési lehetőség sokak szerint a legnépszerűbb.
