A Halál Völgyében
Az Egyesült Államok legbarátságtalanabb területe a rendkívül száraz Death Valley, ami nem véletlenül kapta a halálról a nevét. A NASA számos űrkutatási projektet tesztelt már a völgyben, most a Mars feletti repülésekhez használható újgenerációs dróntechnológiát vitte a sivatagos környezetbe.
Kép: A marsi küldetésre tervezett drónok navigációja még javításra szorul. Sivatagos környezetben lehet tesztelni
Sok tekintetben modellezi a vörös bolygón tapasztalható feltételeket a kaliforniai Mojave-sivatagi Death Valley Nemzeti Park, így kiváló tesztelési központ. A területen található Észak-Amerika legalacsonyabb pontja, ami 86 méterrel van a tengerszint alatt. Nevét 1849-ben, a kaliforniai aranyláz idején kapta, mert számosan odavesztek a völgyben, akik nem ismerték a környéket. Mivel ez az egyik legforróbb terület a Földön, száraz és sivatagos. A változatos geológiai múltjának köszönhetően különleges természeti képződményekben viszont páratlanul gazdag. Mindezek miatt is alkalmas barátságtalan környezet modellezésére. Idén tavasszal és ősszel a tudósok három kutatódrónt reptettek a kopár, jellegtelen dűnék felett. A tesztelés célja a navigációs rendszereken való javítás volt.
A Marson ugyanis nagyon hasonló dűnék között kell majd dolgozniuk a felkerülő eszközöknek, a dűnék viszont több alkalommal is megzavarták az Ingenuity Mars Helicopter navigációját. A drón a Perseverance Mars roverrel indult útjára, és 2021 óta összesen 72 repülést teljesített, ami jelentősen több, mint a tervezett élettartam. 2024 januárjában leszállás közben sérült meg.
Az Ingenuityt úgy tervezték, hogy jól texturált terepen legyen képes repülni, mozgását a talaj vizuális jellemzői alapján becsülte meg. Amikor egyenetlenebb területeken kellett áthaladnia, akkor nehézkessé vált a mozgása. Roland Brockers, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója és drónpilótája szerint a cél, hogy elérjék, a jövő járművei sokoldalúbbak legyenek, és ne kelljen aggódni az olyan kihívásokkal teli területek feletti repülés miatt, mint a Death Valley homokdűnéi.
A NASA az 1970-es évek óta tesztel sivatagi drónokat a környéken, a Viking ikerűrszonda leszállására való felkészülés volt az első ilyen teszt. A kutatók szerint a különböző kameraszűrők használata segíthet a drónoknak a talajkövetésben, az új algoritmusokkal pedig biztonságosan leszállíthatják őket.
Szakértők üdvözölték a kutatást, felhívva a figyelmet, hogy sokan elfelejtik, a park élő laboratóriumként működik, amely aktívan segít megérteni a sivatagi környezetet és a Földön túli világokat. Mások arra figyelmeztettek, hogy a NASA valójában több nemzeti parkot is használ a Marssal kapcsolatos eszközök tesztelésére, ami arra figyelmeztet, hogy a Föld is magában hordozza azokat a problémás körülményeket, amelyek más bolygókon tapasztalhatók. Tehát még jobban kell vigyázni az élhető területekre. Az internetes kommentelők közül persze nem gondolkozik mindenki ennyire pozitívan a tesztekről, többen összeesküvés-elméleteket sejtve igyekeztek figyelmeztetni, hogy az 51-es körzet és több titkos katonai bázis is található a teszthelyszínektől nem messze.
Már robotok
A NASA texasi Johnson Űrközpontjának kutatói egy LASSIE-M nevű kutyaszerű robotot teszteltek a White Sands Nemzeti Parkban, Új-Mexikóban. A kutatók abban reménykednek, hogy a robot felderítőként szolgálhat a Marson, olyan sziklás vagy homokos terepet mászva meg, amelyek veszélyesek lehetnek a marsjárók számára. A NASA Langley Kutatóközpontjában pedig a Mars Electric Reusable Flyert tesztelik: egy drónt, amelynek propellerje körülbelül egy kis iskolabusz méretű.
