Fülledt erotika az üvegházban

Ez még mind semmi: az ágaskodó méretes virág orrfacsaró bűzt áraszt, hogy magához vonzza a beporzást végző rovarokat. Mindez csupán két-három napig tart, mert gyorsan elnyílik. Általában botanikus kertekben, arborétumokban virít, de magánszemélyeknél is fellelhető, ha éppen nem panelben laknak. A növény magassága ugyanis elérheti az öt métert is. Az is vicces, hogy ez a férfias növény a kontyvirágfélék családjába tartozik. Főleg a trópusi, szubtrópusi területeken él. Indonézia, ezen belül különösen Szumátra őserdeiben honos, ott testvirágnak hívják, undorító testszaga miatt. Egyesek szerint dögszaga van, de a romló halra is asszociálnak. Akármilyen nagy cserepünk van, az sem elég számára, hiszen hatalmas gumója van: nyomhat akár hetven kilót is, ezért gyűjtői közül előnyben vannak az erőemberek. Levélnyele 3-5 méter magasra növekszik, és egy óriási, 4 méter átmérőjű összetett levelet fejleszt, amely 1-2 évig él. A levél elöregedése után a növény néhány hónapig nyugalmi állapotba kerül, ekkor fejlődik ki a virága.
Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor virágzik ki, és az is csak rövid ideig tart. Óriás méreteire jellemző, hogy a torzsavirágzat akár két-három méter magasra is törhet, és legalább egy méter átmérőjű. A virág nyílásakor a torzsa hőt fejleszt, és rovarokat vonzó bűzt áraszt. Ezt legerősebben a nyílás kezdetén, éjszaka, a szirom kibomlásakor lehet érezni. Feltehetően az éjszakai pillangókat, lepkéket szeretné megporzásra bírni. Ha valaki ezek után is kedvet kapott a tartásához, tudnia kell, hogy a növény melegigényes, magas páratartalmat, nyáron pedig egy kis árnyékolást kíván. Az erőteljes trágyázást meghálálja, és talaját nedvesen kell tartani, még a nyugalmi időszakban is.