Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A kimérák az ókori mitológiában olyan szörnyeket jelentettek, amelyek több állat tulajdonságait egyesítették, sőt emberi vonásaik is lehettek. Az újkorban a kertészek is felfedeztek speciális szöveti összefonódásokat, és ezzel a növények világában is meghonosodott a kiméra szó. Például egy őszibarack esetén, amelyet mandulára oltottak, olyan szövet jött létre, amely a két növény különböző genetikai állományú sejtjeinek összefonódásából keletkezett.
Kép: nyár öszibarack nektarin gyümölcs vitamin félbevágott Fotó: Habik Csaba 2006 07 09
A kimérák ma is leggyakrabban oltással jönnek létre. A különlegességek másik nagy vonulata a mutáció, azaz a genetikai tulajdonság megváltozása. Például amikor a gaméták, vagyis az ivarsejtek tulajdonságai összekavarodnak. Az ELTE botanikus kertjében, a Füvészkertben Orlóci László igazgató mutatott nekem olyan őszibarackfát, amelynek egyik virága fehér, a másik piros, a harmadik félig fehér, félig piros volt.
Kincses Sándornak Szeghalmon olyan őszibarackfája született magvetésből, amelyik az egyik ágán fehér húsú barackot terem, míg a másik ágán sárga húsút. Megkérdeztem dr. Surányi Dezső címzetes egyetemi tanárt, nemesítőt, hogy mi lehet ennek a magyarázata. Ugyanis az őszibarack hússzínét egyetlen génpár határozza meg, hasonlóan, mint az embernél a szem színét. Az őszibaracknál a fehér színt örökítő gén az uralkodó, míg a sárga a lappangó. Ha egy fehér és egy sárga húsú fajtát keresztezünk, akkor az első nemzedékben minden utód fehér húsú lesz. Ha azonban az utódokat tovább nemesítjük, és valamennyit sárga húsú virágporával termékenyítjük meg, akkor a következő generációban már sárga húsúak is születnek. Azokból a magoncokból, amelyek már lappangó módon magukban hordozták a sárga hússzínt az első generációban is, jóllehet gyümölcsük fehér volt.
De hogyan lehet az, hogy olyan fa születik, amelyiknek az egyik ágán fehér húsú a barack, a másikon meg sárga? Tanár úr elmondta, hogy egy tesztet kell elvégezni. Mindkét ágról oltóvesszőt vagy szemzőhajtást kell venni, és külön-külön le kell szaporítani. Ha a hússzín külön-külön megmarad, tehát az egyik sorozat sárga húsú lesz, míg a másik fehér húsú, akkor mutációról van szó. Ha azonban az oltás révén elveszik ez a tulajdonság, akkor kiméráról van szó. Ugyanis a kiméra oltással születik, de oltással nem tartható fenn. Magoncok esetén azonban feltehetően nem kiméráról lehet szó, hanem inkább a gaméta, vagyis az ivarsejt rendellenes hasadásáról, amikor a hússzínt szabályozó gének nem különültek el teljesen. Ezért jelentkezett egyszerre ugyanazon a fán a fehér és a sárga hússzín. Ez a fa mindenképpen genetikai különlegességnek számít.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu