Lóbab nem csak lovaknak

Ősi kultúrnövényünk a pillangósok családjába tartozó lóbab. Eredeti hazája Észak-Afrika. Az ókori Európában ez volt az igazi bab, ám Amerika felfedezése után az újvilági bab szinte teljesen kiszorította az étkezési kultúránkból és a termesztésből. Dél-Európában és Afrikában széles körben termesztik jelenleg is. Magyar nemesítésű változata is van, a Nemzeti fajtajegyzéken szerepel is, de nem nagyon keresik.

Kertünk-udvarunkBozsik József2009. 07. 26. vasárnap2009. 07. 26.
Lóbab nem csak lovaknak

A lóbab egyéves növény, karós főgyökere gyors növekedésű és mélyre hatoló. A zöld hüvely belül szivacsos állományú, zsenge állapotban húsos, lédús, zöldségként fogyasztható. Maga a zöld hüvely bőrszerűvé válik, az érés folyamán sötétbarna, kissé feketés árnyalatú lesz, melyen bársonyos szőrözöttség található. A túlérett hüvelyek felrepednek és a mag kiesik belőlük. A magok világosbarnák, sima, fényes felületűek. Közepes vagy annál valamivel alacsonyabb hőigényű növény. A magjai 4-6 fokon már csírázásnak indulnak, későbbi fejlődéséhez is elegendő 15-20 fok. A nagy meleget viszonylag jól tűri, de tartósan 32-35 fokon a növekedése megakad. Jó hidegtűrő, a fiatal növények a tavaszi, rövid ideig tartó 4-5 fokos fagyokat károsodás nélkül átvészelik. Mediterrán területeken télen is termeszthető. Közepes a fényigénye, téli megvilágításban is tűrhetően fejlődik. A félárnyékot elviseli, de tartós fényhiányban a virág kialakulása lelassul, sőt a virágzás el is marad.

Vízigényes növény, csírázáskor és virágzás, terméskötés idején igényli a legtöbbet. Az aszályos időszakot nagyon megsínyli, hosszan tartó szárazságban kevesebb és kisebb magot érlel. Nyirkos, páradús körülmények között várhatunk tőle nagy hozamot, ezért csapadékszegény területeken öntözéssel termeszthetjük biztonságosan. Fehérjében és keményítőben gazdag magvai kiváló takarmányt és emberi táplálékot adnak.

Nyugat-Európában és a Földközi-tenger mentén zöld hüvelyű állapotban is igen népszerű. A kifejlett, zsenge babszemekből kiváló saláta, püré, főzelék készíthető. Zölden vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Érett magjából régebben lisztet őröltek vagy szárazbabfőzeléket készítettek. Az őszi zöldségfélék jó előveteménye, mert nitrogénnel gazdagítja a talajt. Nagy zöld tömegével zöldtrágyázásra is kiváló. Az óegyiptomiak a lóbab fekete foltos fehér virágát „halálvirágnak” nevezték, és az igen tápláló magokból mindig tettek a sírokba is.

A lóbab nagy keményítő- és fehérjetartalma miatt az ókorban is igen fontos élelem volt. Íme, egy több mint kétezer éves recept, a fűszeres lóbabé, az ókori konyhaművészetből. Hozzávalók: 50 deka lóbab, 2 deci fehérbor, 1 deci olívaolaj, 1 darab nagyméretű póréhagyma, valamint koriander, szurokfű, édeskömény, bors, füstölt hal, vagyis például fél doboz szardínia. A sós vízben megfőzött babot lecsurgatjuk, a feldarabolt póréhagymát az olajon megpároljuk, hozzáadjuk a fűszereket, a fehérbort, a szardíniát. A fűszeres mártást a babhoz adjuk, és melegen tálaljuk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek