Mi fán terem a tigrismogyoró?

Az egyik vonulat szerint a spanyolok kedvenc üdítő itala a „Horchata de Chufa”, a földimogyoróból készített mandulatej. Igen ám, de ez a titokzatos mandula, illetve földimogyoró nem más, mint a tigrismogyoró földalatti gumója, ami a gyökérzeten fejlődik, tehát ugyanúgy terem, mint a földimogyoró. Íze és illata remek, tápértéke jelentős. A régészeti leletek tanúsága szerint az egyiptomi fáraók halálon túli útravalójában is helyet kapott. Arisztotelész tanítványa, Theophrasztosz mint jellegzetes egyiptomi növényt említi. Ezek után eléggé meglepő, hogy hazánkban a horgászboltokban forgalmazzák a tigrismogyorót, mint kiváló pontycsalit.

Ha a mandulapalka néven keresünk rá a hálón, akkor megtudjuk, hogy a világ egyik legveszedelmesebb gyomnövénye, amely gyakorlatilag kiirthatatlan. Sőt, elrettentő tény, hogy a mandulapalka a kilencvenes évek óta jelen van Magyarországon, és rohamosan terjed.

Amennyiben a mandulafű kifejezést írjuk be a keresőbe, akkor azt olvashatjuk, hogy Mosonmagyaróváron, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági Karán kísérletbe állították 1995-ben, és már 2004-re szabadalmaztatott termesztési technológiát dolgoztak ki neki. A megfejtés titka, hogy jelen esetben nem elég tudnunk a kettős nevezéktan szerinti tudományos nevet, hanem ezen belül a változatokat is ismernünk kell. Ugyanis a Cyperus esculentus öt változata közül négy gyomnövény: esculentus, macrostachyus, heermannii és leptostachyus. Míg csupán egyetlen változata kultúrnövény: a sativus.

És itt jön a képbe a klímaváltozás, amelynek révén már meghonosodott magyar földön a kukoricabogár, az amerikai lepkekabóca, a platán-csipkéspoloska, a vadgesztenye-aknázó moly és a selyemakác-levélbolha, hogy csupán néhány csapást említsünk. Megmaradásukat olyan folyamatok segítik elő, mint a fagymentes időszak kitolódása és a fagyos napok számának csökkenése. Ez a folyamat jól érzékelhető itthon is, és hatásai ma még beláthatatlanok. Ezzel kapcsolatban mondta Andrzej Pedryc genetikusprofesszor, hogy ha harminc évvel ezelőtt valaki üzemi méretű őszibarackost akart volna telepíteni Krakkó térségében, az egyszerűen az Andersen-mesék birodalmába tartozott volna. Olyan lett volna, mintha valaki most hazánkban üzemi mangóültetvényt akarna létesíteni. Mára már jól menő, termő őszibarackosokat találunk Dél-Lengyelországban, hogy a kajszibarackosokról ne is beszéljünk.