Termesszék velem: mángold

Hazánkban szinte mindenütt termeszthető, kivéve azon területeket, ahol savanyú a talaj. Árnyékba ne ültessük, mert felnyúlik. Több fajtája is, van: a levélért és a levélnyélért termesztett fajták. Ezen belül még színük illetve a levél alakzata szerint is különbséget tesznek. Felhasználásuk változatos.

Lágy szárú, kétéves növény. Magját nem érdemes korán elültetni, mert érzékeny a hidegre. Április végén az idő már alkalmas arra, hogy a napos, jól előkészített talajba elvessük. Sortávolsága legalább 40 cm, a mélysége 4 cm legyen. A kikelés után egyelni kell. De 2-3 leveles állapotában palántázható is a növény. A sorközöket feltétlenül takarjuk komposzttal, vagy a fűnyíróval levágott fűvel, hogy a talaj ne tudjon kiszáradni. Ez a réteg kellően akadályozza a gyomok kikelését, s a talaj termőképességét is javítja. Sajnos néhány lombrágó bogár megtámadja, illetve a párás hűvös idő kedvez a lisztharmatfertőzésnek. Így ezek ellen kellően időszerű védőszerekkel kell védekezni. Ne felejtsünk el valamilyen tapadó szert tenni a permetlébe, mert egyébként az enyhén viaszos leveléről könnyen lepereg a permetezőszer!

Június végétől folyamatosan szedhető, de két-három levélnyélnél többet ne törjünk le róla, hogy később regenerálódni tudjon a növény. A leveléért termesztett metélő mángold a vetés után 2 hónap múlva, a levélnyeléért termesztett bordás mángold pedig 3–4 hónap múlva szedhető.