Három új szőlőfajta

Az Aletta fehérborszőlő, Apáczai Csere Jánosnénak, azaz Aletta van der Maetnek állít emléket. A Muscat Ottonel és az Eger 2 fajták keresztezésével nemesítették. Fürtje nagy, vállas. Bogyója közepes méretű, gömbölyű, sárgászöld, lédús, finom muskotályos ízű. Szeptember közepén mustja eléri a 16-17 mustfokot. Peronoszpórával és lisztharmattal szembeni ellenállósága jó, fagytűrő képessége kiváló. Bora illatos, kissé muskotályos.

A Viktor szintén fehérborszőlő, Kosinszky Viktor híres szőlész, egyetemi tanár emlékét őrzi. A Zalagyöngye és a Kazacska fajták keresztezéséből született. A Kazacska orosz szőlőfajta, amelynek virágporát repülőgéppel hozták Magyarországra, és így végezték a szőlővirágok megporzását Egerben. Szeptember második felében szüretelhető, 17-19 mustfokkal. Fürtje kicsi vagy közepes, kissé tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, sárgás-zöld, rózsaszínnel mosott. Peronoszpórával és lisztharmattal szembeni ellenállósága jó, rothadásra nem hajlamos. Bora kellemes, harmonikus ízű.

A Bíborfrankos vörösborszőlő-fajta, az Alicante Bouschet és a Kékfrankos keresztezéséből született Egerben. Érdekesség, hogy az Alicante Bouschet fajtát Franciaországban több mint hetvenezer hektáron termesztették, viszont nálunk sohasem terjedt el jelentősen. A Bíborfrankos szeptember közepén érik. Sok tulajdonságában emlékeztet egyik szülőjére, a Kékfrankosra, ám jelentős különbség, hogy bogyójának leve festő, így kiváló színe révén elsőrangú házasítási alapanyag is lehet. Fürtszerkezete, fürtjének alakja, bogyómérete nagyon hasonlít a Kékfrankoséhoz. A tőkék növekedési erélye, zöldmunkaigénye szinte megegyezik a Kékfrankoséval. Bora bársonyos, harmonikus ízű.